Vissza a főoldalra (katalógus)
Aki ismer engem, az tudja hogy igen nagy az affinitásom a botanikus kertekhez és az arborétumokhoz. Ezt többek között az első diplomám - erdőmérnöki - is predesztinálja. Meg amúgy is igen jóban vagyok a természettel. Ezek sokszor mű természetek, de olyan növényeket is láthatunk, amelyek az adott országban nem is fellelhetőek (elsősorban a melegházakban, üvegházakban). Most ABC sorrendbe szedve az országokat, azon belül is ABC sorrendben teszem be ide ezeket a helyeket. Nagyon megnyugtató helyek, ezért nagyon szeretek ezekben sétálni. Természetesen csak azokat, ahol voltam már.
Ausztria:
- Bécs (Wien), Alpengarten im Belvedere:
Ezzel a kerttel egy újabb, korábban elmaradt látványosságot tudtunk le Bécsben. Amikor korábban megnéztük a Bécsi Egyetem Botanikus kertjét a Belvedere palota mellett, akkor, bár tudtunk róla, a nehéz megtalálási lehetőség miatt végül is kimaradt. Be lehet menni a Botanikus kert felől is, de az akkor le volt zárva, végül is nem találtuk meg a fő bejáratát. Legegyszerűbb megtalálni úgy, ha a déli főbejárat felől közeledünk a Belvedere felé de nem megyünk be a kapun, hanem jobbra fordulva végig megyünk a fal mellett és az erre a falra merőleges részen megtaláljuk a bejáratot. Nem túl feltűnő. Megjegyzés: most a Botanikus kert felé nem lehetett tovább menni a bejárat felől, de mint kiderült, minden bejárata le volt zárva (nehézségek mindig akadnak). Na de vissza ehhez a kerthez.
A Bécs közepén található alpesi kert Európa egyik legrégebbi alpesi kertje, amely mintegy 150 éves múltra tekint vissza. A több mint 2500 m²-es területen több mint 4000 növényfajt tekinthetünk meg a világ alpesi vidékeiről. A gyűjtemény Johann főherceghez, I. Ferenc császár testvéréhez nyúlik vissza. Az Alpesi Kert fő feladata ma az Alpokban veszélyeztetett növényfajok megőrzése. A főherceg és testvérei a 19. század elején gyűjtöttek alpesi növényeket Ausztria hegyeiben. Ezeket a schönbrunni kastélyparkban található Schönbrunner Bergen ültették ki, a gyűjteményt Alpinum néven is emlegetik. Majd a XIX. század második felében került a mostani helyére. Valószínűleg a 4000 növényfajjal volt a problémám, mivel ha egyetlen problémát lehetne felhozni, az az, hogy szerintem nagyon zsúfolt volt a kert. De ez legyen az én problémám. Talán egy héttel korábban még szebb lett volna (több virág), de ez van. Szerintem egyszer, főleg ha a Belvedere-ben jár az ember, mindenképpen érdemes megtekinteni.
A beszámoló fotóalbuma ITT látható!
- Bécs (Wien), a Bécsi Egyetem Botanikus kertje:
Az Egyetem Botanikus kertjét már korábban meglátogattam, de novemberben (link az akkori látogatásra), így nem a legszebb arcát mutatta. Miután (mint azt már korábban írtam) a feleségemmel igyekszünk minél közelebb kerülni az adott helyen egy botanikus kerthez (ha van ilyen), így mivel most vele utaztam, természetesen nem hagytuk ki, főleg hogy előtte a Belvederét néztük meg, ami szó szerint a szomszédja. A Felső Belvederével egy magasságban van is egy átjáró ide. Jó tipp: a Botanikus kert melletti Jacquin utcában ingyen lehet parkolni, onnan a kert és a Belvedere is könnyen elérhető.
Magáról a Botanikus kertről nem írok semmit (esetleg érdemes a linken keresztül a korábbi bejegyzést elolvasni), meg kell nézni, beszéljenek a képek. Most - augusztus 1-n a teljes pompájában volt látható.
Ha valaki kíváncsi az összes képre, a Fotóalbumon keresztül meg lehet azokat tekinteni.
A beszámoló fotóalbuma ITT látható.
Egy korábbi látogatásom beszámolója ITT látható.
- Bécs (Wien), Pálmaház (Großes Palmenhaus Schönbrunn)
Az Állatkertből átmentünk a Nagy Pálmaházhoz (kombijegy!). Ez nem az Állatkert területén található, így ha kimegyünk onnan, kérni kell egy pecsétet a karunkra, ha vissza akarunk menni. Ez végre tetszett. Küllemét tekintve nagyon hasonlít a London melletti Királyi Botanikus kert pálmaházára. Három részből áll, a középső rész páratartalma egészen elviselhető. A déli végén van a meleg pálmaház, az északi végén pedig a hideg pálmaház. Igazából nem sokat lehet írni róla, nagyon szép, érdemes megnézni. A Pálmaháztól északra egy hagyományos francia kert, délre pedig egy japán kert található. A kombijegy még érvényes a nem messze található sivatagi házba is.
A beszámoló fotóalbuma ITT látható!
- Grác (Graz), Botanikus kert
A katasztrofális hóhelyzetet "kihasználva" nem mentem haza, hanem tovább bővítettem a meglátogatott osztrák helyek listáját . Így megnéztem a gráci Botanikus kertet, mivel még ott nem voltam. Sajnos itt is előjött az a probléma, hogy a sógorok nem mindig állnak a helyzet magaslatán, ha tájékoztatásról van szó. Az tudtam, hogy kb. hol kell lennie, de sajnos egyetlen útbaigazító táblát sem láttam. Már a miatt is nehéz megtalálni, hogy igen kicsi (talán Grác mérete elbírna egy ennél nagyobb botanikus kertet is). Még meg van az eredeti régi üvegház is (műemléki védelem alatt, de üres), de a nagy látványosság a három akril parabolikus üvegház, amelyek egymásba hatolnak. Az üvegházakat (inkább az akrilházak kifejezés lenne a jobb) úgy alakították ki és tájolták be, hogy négy klimatikus zónát tudjanak bemutatni. A kiépített utak össze-vissza futnak két szinten, hogy jó rálátás legyen minden növényre vagy tájképre. Az egyes szektorok ajtókkal vannak elválasztva. Igazából ennyi, de az ingyen WC és ingyenes belépés miatt főleg jó időben egy fél délelőttös látogatást azért megér.
Vissza a főoldalra (katalógus)
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert
Grác, a Botanikus kert, a régi üvegház
Grác, a Botanikus kert
- Linz, Botanischer Garten Linz:
A beszámoló fotóalbuma ITT látható
Ide a hosszabb útba beiktatott pihenő miatt kerültem. Valamint azért, mert Linz mellett mindig csak "elrohantunk" (figyelem: Linz mellett csak óvatosan elhaladni, itt mérik a legszigorúbban a sebességhatárok betartását, ha a kiíráson megjelenik az egyéb jelek mellett az L betű (Luft), akkor különösen vigyázni kell, mert a bírság akár 2.300 Euró is lehet - nem én találtam ki az összeget, ez a hivatalos tarifa). Meg az erdőmérnökségem miatt, hiszen ha van egy botanikus kert a közelemben, előbb-utóbb valahogy elintézem, hogy megnézhessem.
Linz elég nagy város, de szerencsére a város közepén van egy dombocska, olyan budai-domb szerűség. Elég kacskaringós út vezet a botanikus kerthez, de szerencsére itt ingyen lehet parkolni (Linzben ez nagy szó).
Magáról a botanikus kertről csak azt tudom írni, hogy bár nem túl nagy, de abszolút hozza a kötelezőt. Minden van benne, ami egy ilyen kerthez szükséges és látszik, hogy jól karban tartják, mindenhol burjánzik a növényzet, különösen az üvegházakban. Tényleg olyanok, mint egy dzsungel.
Tulajdonképpen ennyit lehet írni róla, a botanikus kertek kedvelőinek (és a szép kertek kedvelőinek) fokozottan ajánlott. Gyerekkocsival és egyébként is könnyen bejárható.
- Salzburg, Botanikus kert
Ezt a helyet viszonylag nehezen találtuk meg. Bár GPS végül is jó helyre hozott el, csak az első képen látható kis tábla utalt a botanikus kertre, az sem túl feltűnő helyen. A botanikus kert valószínűleg az egyetem oktató kertje, így ha valaki meglátja az épülettömböt (ami az egyetemhez tartozik), akkor a déli végénél menjen be - gyalogosan - az egyébként sorompóval lezárt parkolóba, annak végében található a botanikus kert bejárata. Egy nagy pozitívum: ingyenes a belépés. Nem túl nagy kert, viszont a pálmaházat leszámítva (mert az nincs) nagyon sok minden látható itt. Itt is vannak tematikus kertek, a feleségem végig vezette az unokámat, remélem jó néhány növényt megjegyzett. Most már legalább tudja, hogy ezek a növények nem a közértben teremnek, megpucolva, kifejtve, stb. (jó, jó, ő már ezek zömét már korábbról is tudta). Amúgy tényleg nagyon sok minden látható itt, igazából a képek beszélnek erről.
Javaslatom, ha valaki a város és Hellbrunn között ingázik, akkor ejtse útba, szerintem nem fog csalódni benne, ha az nem zavarja, hogy nem túl nagy.
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
a kis fotóművész (Canon SX10is)
Csehország:
- Bílá Lhota-Chudobín, Arboretum Bílá Lhota
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
A második napon két barlanglátogatás közé illesztettem be ezt az arborétumot, szó szerint néhány kilométerre volt csak azoktól.
Kellemesen le lehet parkolni az arborétum mellett, a belépő sem drága. Látni, hogy ez egy jól karbantartott arborétum (ráadásul ha van a közelemben egy arborétum, akkor működésbe lép az erdőmérnökségem is és látnom kell). Ez is eredetileg egy kastély köré szerveződött eleinte francia kertnek, de később teljesen átalakították angol típusú parkká, de inkább erdővé.
Körülbelül 300 különböző fafaj és fafajta létezik, mint például a cserje tiszafa különböző színekben és formákban, tuják, lucfenyők, tölgyek, sokszínű bükkösök, ciprusok, juharok, fenyők, nyírfák, douglas fenyők és hársak. Az arborétumban számos ritka és fafaj gyűjteményt is nevelnek – például japán juhar, szil és magnólia. A fákat tápanyag-, talaj-, éghajlatigények, stb. szerint csoportosítják. A parkban Dél-Európából (főleg a Balkánról) és Ázsiából (Kína, Korea, Mandzsúria, Japán és Szibéria) származó fák találhatók, valamint számos fa található. Észak-Amerika különböző régióiból (Kanadából és az USA-ból) és Mexikóból származnak.
Sajnos a kastély már eléggé tönkre ment, az arborétum felől nem is közelíthető meg, ha jól láttam orvosok laknak (és talán rendelnek) benne.
A közel 3 hektáros területet könnyen be lehet járni, a tó felett nagyon szép fa járdát is kiépítettek.
Mivel ez egy nagyon szépen karbantartott arborétum, igencsak javaslom a megtekintését (ahogy a Fotóalbumét is, mert igen sok képet készítettem).
saját kakasuk is van
- Borotín u Boskovic, Arboretum Borotin
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Ez az arborétum igencsak elhagyott helyen található, én is csak a célterület gondos átböngészése után találtam meg. Annyira eldugott, hogy igazából parkolója sincs. Néhány kocsi le tud állni az utcában, de csak ennyi. Most én voltam egyedül.
A létrejötte igen érdekes. Az arborétum kialakítása a 80-as években kezdődött meg (tehát elég későn) egy elhagyott gyümölcsös területén. Az elsődleges cél az volt, hogy minta kerteket hozzanak létre (ez kissé hajaz a Tullni kertekre, csak az sokkal jobb állapotban van - pazar), így létesült japán kert, kínai kert, alpesi kertek, tavak, pavilonok, stb. A kialakítást a JZD szakmunkásai végezték. Itt egy kis visszatekintés következik. A JZD gyakorlatilag megfelel a magyar szocialista termelő szövetkezetnek (többé - kevésbé). A céljuk az volt, hogy egyrészt eladják a megtermelt növényeiket, virágjaikat és hogy tanácsokat adjanak különféle kerttípusok kialakításához, ültetési - ápolási tanácsokkal szolgáljanak. Jelenleg is működik itt egy kertészet. Az arborétum kialakítása olyan jól sikerült, hogy Csehszlovákia egyik leglátogatottabb helye lett. Na ezen felbuzdulva az itteni rendszerváltás után visszaigényelték a területet a volt tulajdonosok, de sem pénzük, sem szakértelmük nem volt a terület üzemeltetéséhez, gondozásához, így az szinte teljesen lepusztult.
2010-ben az arborétumot ismét nagyrészt rekonstruálták. Példákat láthatunk családi kertekre, bonsaira , különféle érdekes fákra, kiterjedt alpinumra, gyógynövény kiállításra, japán, kínai, angol és holland kertre.
Nem állítom, hogy ez a létező legszebb arborétum, de ha valaki Brno és Olomouc között jár és érdeklődési körébe beleillik, azért nézze meg (most én voltam egyedüli látogató - nem tudom, hogy amúgy miből tartják fent a helyet).
Szokás szerint az összes itt készült kép a Fotóalbumon keresztül tekinthető meg. Jelen esetben a képek talán szebb állapotot mutatnak, mint az valójában van, de mindig igyekszem kihizni a maximumot az adott helyből.
- Brünn (Brno), az Egyetemi Botanikus kert
Az már eddig is világos volt, ha van egy botanikus kert a közelünkben, megpróbáljuk megnézni. Brno-ban kettő is van, ez az egyik. A másikkal nem volt szerencsénk (pedig nagyon szép és nagyobb, mint ez), de szombaton mentünk oda és kiderült, hogy csak hétköznap van nyitva. Megnéztem (így utólag) a honlapjukat, aszerint egyáltalán nincsenek nyitva a Covid miatt. Ez van.
Visszatérve ehhez a botanikus kerthez. Kigyalogoltunk idáig, nekünk ez nem távolság. Ingyen be lehet menni, az üvegházak szerintem zárva voltak, bár olyan információm is volt, hogy némi belépődíj fejében be lehet menni az ötből négybe. Belül semmi mozgást nem láttunk, pedig ha valahol be lehetett menni, akkor biztosan 1-2 ember lett volna bent.
Maga a botanikus kert viszonylag kis területű, viszont hihetetlenül fajgazdag és nagyon sok társulás is megtalálható benne. Nem túl régi, a kertet Josef Podpěra, a botanika professzora alapította 1922-ben. Alapvetően oktatási célokat szolgál, ezért irgalmatlanul sok faj található meg itt. Bár foglalkozik a Linné féle rendszertannal is, de főleg a Mendel féle hibridizációs kísérletek eredményeinek a bemutatása a cél. Sok növényföldrajzi táj is megtalálható itt.
A kertben számos szobor és más műalkotás található, mind az üvegházakban, mind a szabadban. A legrégebbi egy béka szobor, amelynek szökőkútja az egyik medencénél 1947-ből származik. Az üvegházak előtt a különböző kőzettípusokból készített kompozíciókat Jan Šimek szobrász készítette 1997-ben, ezek jelenleg szökőkútként, kútként szolgálnak.
Nagyon kellemes hely (a helyiek is előszeretettel jönnek ide pihenni).
Itt is voltak furcsa szobrok.
A beszámoló Fotóalbuma ITT található.
- Olomouc (Olmütz), Botanická zahrada v Bezručových sadech
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Ha egy jót sétáltunk a városfal alatt (mellett), óhatatlanul bele botlunk ebbe a botanikus kertbe. Egy hídon kell átsétálni a Malom patak felett és már ott is vagyunk a bejáratnál. Itt éri az embert az első kellemes meglepetés, a látogatás ingyenes!! A botanikus kert a Malom patak és az egykori vádművek között került kialakításra, azzal, hogy van még egy külön rózsakertje is (Rosarium). Azt most nem látogattam meg, mivel a rózsa levirágzás akkorra már megtörtént. A régi védművek épületeinek egy része múzeummá lett átalakítva (pld hadtörténeti múzeum). A gyerekek részére hatalmas játszótér is készült. A botanikus kertből egy volt sánc tetejéről lehet ezekre a részekre lelátni. A botanikus kertben a rózsákkal ellentétben egyes virágok éppen a legjobb állapotukban voltak, különösen a liliomok és a floxok. Meg az is nagyon kellemes, hogy most a patak másik oldalán is tudunk sétálni a víz mellett. Igazából ennyit lehet erről írni, szerintem senki ne hagyja ki, ha erre jár, pompás program.
Ha jól olvastam a dolgokat, akkor itt is felbukkan a Flora Olomouc cég neve is, mint sok helyen Olomoucban. Ez alapvetően egy rendezvényszervező cég, de hozzájuk tartoznak az olomouci parkok és ennek a botanikus kertnek is a karbantartása, kezelése, üzemeltetése. Vannak üvegházaik is (nem messze ide egy másik parknál, ott van a központjuk is). Ha ez tényleg így van, akkor kimagaslóan jó munkát végeznek, mert minden tökéletesen működik és látszik, hogy jó kezekben vannak.
- Paseka, Arboretum Makču Pikču Paseka
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Na ez teljesen más valami volt, mint az eddigi arborétumok. E mellett is elmentünk már korábban, amikor Sovinec vára felől mentünk haza felé. Egy pillanatra elsuhant mellettünk egy virágos kép, de már mentünk is tovább. Utólag kiderült, az útról nem sok látszik belőle, mivel egy volt kőbánya bejáratán keresztül láttunk be az arborétumba, a zöme az út melletti domb mögött van.
Az arborétumot 2008-ban építtette (majd később fejlesztette tovább) a botanikus rajongó Ing. Radim Slabý feleségével együtt egy egykori kőbánya, majd egy különféle hulladéklerakó helyén. Az Arborétum teljes tere délnyugati tájolású, ami egyedülálló klímát biztosít, amely megvédi a ritka növényeket a fagytól. Több tonnányi importkőből, bazalttörmelékből és más természetes anyagokból sok éven át teraszokat, virágágyásokat, mezőket, víztömegeket és különféle zugokat alakítottak ki itt, amelyek különleges hangulatot és hasonlóságot kölcsönöznek az inkák ősi épületeihez. a perui hegyekben. Lényegében egy hatalmas sziklakert az egész.
A megközelítése egyszerű, az arborétummal szemben van egy nagy parkoló, ott ingyen le lehet tenni az autókat (óvatosan az úton keresztül, autós forgalom!). A bejáratnál lehet a jegyet megvenni, ugyanitt virág áruda is működik. Ez után el lehet sétálgatni a számtalan sétautakon, egyenesen fel a tetejére, ahonnan pazar kilátás van. Sokat nem írok az arborétumról, beszéljenek a képek. Sajnos azt a virágzást, amit a honlapjukon láttam most nem láttam, valószínűleg inkább tavasszal van.
Könnyen megtalálható, egyedi, különleges, meglátogatandó!
Horvátország
- Zágráb, Botanički Vrt (Botanikus kert)
Azt már több bejegyzésemben is jeleztem, hogy - mint alapvetően erdőmérnök - nagy affinitásom van az arborétumokkal, botanikus kertekkel kapcsolatban. Noha Zágrábban nem volt sok időm, az volt a szerencsém ebben a témában, hogy ez a botanikus kert szinte a vasútállomás mellett volt. Így a vonatfotózás után egyszerűen átgyalogoltam ide. Itt is az a szerencse ért, hogy valami ok miatt nem kellett belépőt fizetni, bár itt a megtakarítás csak 2 Euró volt (ez elment a parkolásra). Magáról a botanikus kertről nincs sok írni való, nem a legnagyobb, nem a legszebb, nem a legérdekesebb, de maga a léte valamint a kedvező elhelyezkedése miatt - legalább is nekem - kihagyhatatlan volt. Akkor is jó hely, ha valaki csak egy csendes, növényekkel teli helyen szeretne sétálni egy jó, esetleg padon ücsörögni, vagy olvasni. Én természetesen megnéztem.
Lengyelország
- Kraków (Krakkó),Ogród Botaniczny Uniwersytetu Jagiellońskiego w Krakowie (a Krakkói Jagelló Egyetem Botanikus Kertje)
Aki végig követte a beszámolóimat, az látta, hogy ahol egy botanikus kert a látóterünkbe került, azt igyekeztünk megtekinteni, itt sem volt másképp. A nevét azért írtam ki ilyen hosszan lengyelül, mivel ez a neve, így lehet a térképen megtalálni. A belvárostól nincs messze, ha úgy alakul, akkor gyakorlatilag fél óra alatt egy laza sétával el lehet érni. A Mikolaja Kopernika utcából nyílik a bejárata (megjegyzés: Lengyelországban az utcanevek mindig birtokos esetben vannak és nem Kopernikusz utca (röviden, magyarul), hanem Kopernikusz utcája).
Nem a legnagyobb, nem a legszebb botanikus kert amit láttam, de megtekintésre igen alkalmas, a belépőjegy sem horror (6,5 PLZ/2012). Az látszik, hogy egyetemi botanikus kert, elsősorban az oktatást szolgálja. Ami igen fontos és számomra szokatlan volt a lengyelektől, hogy miért pénteken vannak zárva a pálmaházak. Mi ezen fennakadtunk, nem tudtuk azokat megnézni és a jegy sem volt olcsóbb, mintha látogathatóak lettek volna.
Talán ez volt az egyetlen érthetetlen dolog ezen az utazáson (soha ne legyen nagyobb problémám). Miért nem hétfőn vagy kedden?
A beszámoló fotóalbuma ITT található!
Nem a legnagyobb, nem a legszebb botanikus kert amit láttam, de megtekintésre igen alkalmas, a belépőjegy sem horror (6,5 PLZ/2012). Az látszik, hogy egyetemi botanikus kert, elsősorban az oktatást szolgálja. Ami igen fontos és számomra szokatlan volt a lengyelektől, hogy miért pénteken vannak zárva a pálmaházak. Mi ezen fennakadtunk, nem tudtuk azokat megnézni és a jegy sem volt olcsóbb, mintha látogathatóak lettek volna.
Talán ez volt az egyetlen érthetetlen dolog ezen az utazáson (soha ne legyen nagyobb problémám). Miért nem hétfőn vagy kedden?
A beszámoló fotóalbuma ITT található!
Vissza a főoldalra (katalógus)
- Wałbrzych, Palmiarnia
Azt kell mondanom, hogy (nem betervezve) jól döntöttünk, hogy nem a Zamek Książ-hoz (Ksiaz-i kastély) mentünk először, hanem ide. Ennek roppant egyszerű az oka: mint kiderült, itt is meg lehet vásárolni a jegyet a kastély meglátogatásához, kombijegy formájában. Ez azért volt jó megoldás, mivel itt gyakorlatilag senki nem állt sorba, ott viszont elég hosszú kígyózó sor volt a pénztárak előtt. Ha valaki nem akarja a Pálmaházat is megnézni (ami szerintem elég nagy botorság lenne), akkor is érdemes itt megvenni a jegyeket.
Na de vissza a Pálmaházhoz. A XVI. századtól fogva a von Hochberg családé volt ez a terület (beleértve természetesen a kastélyt is). 1911-13 között építtették meg a Pálmaházat, mely igen költséges volt, akkori pénzen 7 millió márkába került. Többek között azért, mert a Pálmaházat az Etnáról származó vulkáni tufával bélelték ki. Jelenleg a Pálmaházat lehet megtekinteni, valamint a szépen rendbe hozott parkot a bejárat és a Pálmaház között. A virágok és egyéb növények nagyon szépek, erről beszéljenek a képek. Néhány állat - teknősbékák, halak - is találhatóak itt. A középső traktusban van egy nagyon szép kávézó (és büfé), amit úgy alakítottak ki, mintha egy őserdőben lenne.
Igazából nem kell többet írni erről, a kastéllyal együtt ezt is meg kell nézni, és így együtt majdnem egy egész napos projektet jelent.
Magyarokkal itt sem találkoztunk.
Na de vissza a Pálmaházhoz. A XVI. századtól fogva a von Hochberg családé volt ez a terület (beleértve természetesen a kastélyt is). 1911-13 között építtették meg a Pálmaházat, mely igen költséges volt, akkori pénzen 7 millió márkába került. Többek között azért, mert a Pálmaházat az Etnáról származó vulkáni tufával bélelték ki. Jelenleg a Pálmaházat lehet megtekinteni, valamint a szépen rendbe hozott parkot a bejárat és a Pálmaház között. A virágok és egyéb növények nagyon szépek, erről beszéljenek a képek. Néhány állat - teknősbékák, halak - is találhatóak itt. A középső traktusban van egy nagyon szép kávézó (és büfé), amit úgy alakítottak ki, mintha egy őserdőben lenne.
Igazából nem kell többet írni erről, a kastéllyal együtt ezt is meg kell nézni, és így együtt majdnem egy egész napos projektet jelent.
Magyarokkal itt sem találkoztunk.
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
itt is látható a vulkáni tufa
itt is látható a vulkáni tufa
Magyarország
- Alcsútdoboz, arborétum
Ez az arborétum azért is kedves nekem, mert még egyetemista koromban én végeztem el a geodéziai felmérését, mivel még egy normális térképük se volt. Na erről ennyit.
Elsőnek egy fontos figyelmeztetés. Aki régen járt errefelé, az ne a régi helyén keresse a bejáratot, az megszűnt. Tovább kell menni még kb 1 km-t (már ha Alcsútdoboz felől jöttünk) és ahol az út erősen balra kanyarodik, ott kell jobbra befordulni. 100 m-re egy kiépített parkoló található.
Röviden az Arborétum történelméről:
Az Arborétum Magyarország egyik legszebb angol parkja, József nádor kezdte meg a kiépítését az 1820-as évektől kezdve. Ő volt az első Habsburg, aki Magyarországon birtokot vett, így az Ő leszármazottjait tekintjük a Habsburgok magyarországi ágának. A kastély Pollack Mihály tervei alapján készült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastély volt. Azért csak volt, mert ellentétben a csehekkel, ezt a II. világháború után kifosztották és felgyújtották. Erről az útikönyvek nem szoktak írni (a helyiek mesélték, amikor a geodéziai felmérést készítettem, meg sok más "érdekes" dolgot, de azokat le se merem írni). Így a kastélyból csak a homlokzat egy torzója maradt meg. Az angol parkot Tost Károly, a schönbrunni kertépítő tervezte.
Normál esetben nem most mentem volna errefelé, de egyszer már meg akartam nézni a híres alcsúti hóvirágmezőt. 4 féle hóvirág alkot több ezer m2-es hóvirág mezőt, ezt igazán megnézni kell és nem olvasni róla. E miatt a szokásos szerda-vasárnapi nyitva tartás április végéig mindennapos (végre egy rugalmas alkalmazkodás a tényekhez!). A 4 féle hóvirág tábláját lefényképeztem, a terepen nem lehetett megkülönböztetni azokat, nagyon-nagyon egyformák voltak. Maga a park nagyon szép, bár nekem a vácrátóti jobban tetszik, de ez csak az én egyéni ízlésem. Ami viszont tényleg nem tetszett - hogy egy kicsit morogjak is - az az, hogy a tórendszert egy teljesen oda nem illő fehér! műkővel (vagy mű márvánnyal?) kerítették be. Iszonyúan ronda. Ettől függetlenül (meg Budapesthez elég közel van) érdemes egyszer-egyszer erre jönni, főleg nyáron, amikor zöld minden. A hunyorok már virágzás előtt állnak!
1. kiegészítés: Idén (2017. 03) ismét eljöttem ide, hogy immár családilag megnézzük a hóvirágzást. Sajnos azt kell mondanom, hogy nagyon magyar módon lett megszervezve az egész (az Arborétum részéről) , vagyis pocsékul. Arra valószínűleg nem számítottak, hogy ilyen sokan jönnek, az egész falu dugig volt autókkal (és ezt szó szerint kell érteni), mi is csak a templom után tudtunk leparkolni. Innen kb. még 2 km az Arborétum bejárata, mivel azt már korábban áthelyezték ide, vagyis a falutól a legtávolabbi végébe. Ez azt jelenti, hogy a parkoló helytől több mint 2 km-t kellett elsétálni a tömött autósor között (járda egy darab sem), majd beállni egy kb 300 m-es sorba a pénztárnál. Szerencsére a feleségem észrevette, hogy kitettek a placcra egy kis asztalt egy új pénztárossal és ott gyorsan megvásárolta a jegyeket. Ez után megnéztük az Arborétumot, szép volt a hóvirágzás, de most nem erről írok. Ugyanis a hóvirág mezők a park azon részén vannak, amelyek az út mentén lévő kőfal mellett találhatóak. Így gyakorlatilag vissza kellett menni a régi bejárathoz, hogy mindent meg lehessen nézni. Ez után elvárták volna, hogy menjünk vissza a bejárathoz és onnan le a faluba. Ezzel az alábbi a baj: nem az a probléma, hogy ennyit nem tud kirándulni az ember, de mi is beterveztünk egy időintervallumot, amit rá akartunk szánni erre az ügyre és azért vannak nagyon sokak, akik nem bírnak ilyen plusz távokat megtenni különböző okok miatt. Pl. meg kellett volna nyitni az alsó kaput, hogy legalább ki lehessen onnan menni és ezzel kb. 2 plusz km-t meg lehetett volna takarítani. Nem, helyette egy őr őrizte a kaput. Természetesen a helyszínen (az Arborétumban) egyetlen illetékest nem lehetett találni, akivel lehetett volna értekezni. Így, többek között Mi is, azt választottuk, hogy kimásztunk a nem túl magas kőkerítésen az útra, megtakarítva ezt a 2 km-t (ugyanis ebédelni szerettünk volna valahol és ha ezt a távot is megtesszük, akkor kb. du 4 felé tudtunk volna eljutni egy vendéglőbe. A szervezetlenség és a parkolási hely hiánya miatt így is plusz 1 órát gyalogoltunk. Egyébként végül is Biatorbágyon ebédeltünk a Mediterrán Grill étteremben, ez viszont tényleg jó volt, mindenkinek ajánlom). Szóval káosz volt a köbön! Ha valaki erre szeretne járni, ezt vegye figyelembe.
Elsőnek egy fontos figyelmeztetés. Aki régen járt errefelé, az ne a régi helyén keresse a bejáratot, az megszűnt. Tovább kell menni még kb 1 km-t (már ha Alcsútdoboz felől jöttünk) és ahol az út erősen balra kanyarodik, ott kell jobbra befordulni. 100 m-re egy kiépített parkoló található.
Röviden az Arborétum történelméről:
Az Arborétum Magyarország egyik legszebb angol parkja, József nádor kezdte meg a kiépítését az 1820-as évektől kezdve. Ő volt az első Habsburg, aki Magyarországon birtokot vett, így az Ő leszármazottjait tekintjük a Habsburgok magyarországi ágának. A kastély Pollack Mihály tervei alapján készült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastély volt. Azért csak volt, mert ellentétben a csehekkel, ezt a II. világháború után kifosztották és felgyújtották. Erről az útikönyvek nem szoktak írni (a helyiek mesélték, amikor a geodéziai felmérést készítettem, meg sok más "érdekes" dolgot, de azokat le se merem írni). Így a kastélyból csak a homlokzat egy torzója maradt meg. Az angol parkot Tost Károly, a schönbrunni kertépítő tervezte.
Normál esetben nem most mentem volna errefelé, de egyszer már meg akartam nézni a híres alcsúti hóvirágmezőt. 4 féle hóvirág alkot több ezer m2-es hóvirág mezőt, ezt igazán megnézni kell és nem olvasni róla. E miatt a szokásos szerda-vasárnapi nyitva tartás április végéig mindennapos (végre egy rugalmas alkalmazkodás a tényekhez!). A 4 féle hóvirág tábláját lefényképeztem, a terepen nem lehetett megkülönböztetni azokat, nagyon-nagyon egyformák voltak. Maga a park nagyon szép, bár nekem a vácrátóti jobban tetszik, de ez csak az én egyéni ízlésem. Ami viszont tényleg nem tetszett - hogy egy kicsit morogjak is - az az, hogy a tórendszert egy teljesen oda nem illő fehér! műkővel (vagy mű márvánnyal?) kerítették be. Iszonyúan ronda. Ettől függetlenül (meg Budapesthez elég közel van) érdemes egyszer-egyszer erre jönni, főleg nyáron, amikor zöld minden. A hunyorok már virágzás előtt állnak!
1. kiegészítés: Idén (2017. 03) ismét eljöttem ide, hogy immár családilag megnézzük a hóvirágzást. Sajnos azt kell mondanom, hogy nagyon magyar módon lett megszervezve az egész (az Arborétum részéről) , vagyis pocsékul. Arra valószínűleg nem számítottak, hogy ilyen sokan jönnek, az egész falu dugig volt autókkal (és ezt szó szerint kell érteni), mi is csak a templom után tudtunk leparkolni. Innen kb. még 2 km az Arborétum bejárata, mivel azt már korábban áthelyezték ide, vagyis a falutól a legtávolabbi végébe. Ez azt jelenti, hogy a parkoló helytől több mint 2 km-t kellett elsétálni a tömött autósor között (járda egy darab sem), majd beállni egy kb 300 m-es sorba a pénztárnál. Szerencsére a feleségem észrevette, hogy kitettek a placcra egy kis asztalt egy új pénztárossal és ott gyorsan megvásárolta a jegyeket. Ez után megnéztük az Arborétumot, szép volt a hóvirágzás, de most nem erről írok. Ugyanis a hóvirág mezők a park azon részén vannak, amelyek az út mentén lévő kőfal mellett találhatóak. Így gyakorlatilag vissza kellett menni a régi bejárathoz, hogy mindent meg lehessen nézni. Ez után elvárták volna, hogy menjünk vissza a bejárathoz és onnan le a faluba. Ezzel az alábbi a baj: nem az a probléma, hogy ennyit nem tud kirándulni az ember, de mi is beterveztünk egy időintervallumot, amit rá akartunk szánni erre az ügyre és azért vannak nagyon sokak, akik nem bírnak ilyen plusz távokat megtenni különböző okok miatt. Pl. meg kellett volna nyitni az alsó kaput, hogy legalább ki lehessen onnan menni és ezzel kb. 2 plusz km-t meg lehetett volna takarítani. Nem, helyette egy őr őrizte a kaput. Természetesen a helyszínen (az Arborétumban) egyetlen illetékest nem lehetett találni, akivel lehetett volna értekezni. Így, többek között Mi is, azt választottuk, hogy kimásztunk a nem túl magas kőkerítésen az útra, megtakarítva ezt a 2 km-t (ugyanis ebédelni szerettünk volna valahol és ha ezt a távot is megtesszük, akkor kb. du 4 felé tudtunk volna eljutni egy vendéglőbe. A szervezetlenség és a parkolási hely hiánya miatt így is plusz 1 órát gyalogoltunk. Egyébként végül is Biatorbágyon ebédeltünk a Mediterrán Grill étteremben, ez viszont tényleg jó volt, mindenkinek ajánlom). Szóval káosz volt a köbön! Ha valaki erre szeretne járni, ezt vegye figyelembe.
2. kiegészítés: tanulva az 1. bekezdésben leírtakból, most (2022. 02) hétközben jöttünk el a hóvirág-virágzást megnézni. Erről készítettem is egy videót:
Hogy ne legyen túl sok fénykép ide feltöltve, a 2022-es látogatásunk fényképalbuma megtekinthető ITT.
Vissza a főoldalra (katalógus)
a tömeg eleje
A Beszámoló Fotóalbuma ITT tekinthető meg!
a Füvészkert bejárata
a Füvészkert térképe
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
ez a japán cseresznye (sakura)
ez a japán cseresznye (sakura)
ez a japán cseresznye (sakura)
az Alcsúti Arborétum - a főbejárat
az Alcsúti Arborétum - a fogadó épület
az Alcsúti Arborétum információs táblája
az Alcsúti Arborétum - a levantei hóvirág táblája
az Alcsúti Arborétum - a krími hóvirág táblája
az Alcsúti Arborétum - a keleti hóvirág táblája
az Alcsúti Arborétum - a pompás hóvirág táblája
az Alcsúti Arborétum - a hóvirág mező
az Alcsúti Arborétum - a hóvirág mező
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum - a kastély homlokzata
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az Alcsúti Arborétum
az 1. kiegészítés képei:
- Budakeszi, Arborétum
A feleségem felvetette, hogy miután a kisebbik unokám is már másfél éves, menjünk el majálisozni, de ne valami zsúfolt helyre. utána néztem az interneten és kiderült, hogy a budakeszi Arborétumban is lesz majális. Mivel még ott nem voltunk, kitaláltuk, hogy menjünk oda. A majálisból nem sok látszott, az egyik tisztáson volt egy ugráló vár és egy szabadtéri pecsenyés, valint egy másik réten báb előadást tartottak. Ami utóbb szerencsésnek bizonyult, mivel az összes gyerek, akik időközben befutottak, oda mentek, így viszont az Arborétumban található játszótér csak egyedül a miénk volt. Mire vége lett a bábelőadásnak és ide is értek a többi gyerek, a két unokám már elunta a játszóteret és elmentek sétálni. Én ez alatt megfőztem a virslit, amit hoztam és egy jót piknikeztünk, mivel az egyetlen asztalt is elfoglaltuk a padokkal, ami a játszótér mellett volt. A jó kis piknikezés után még egy jót sétáltunk és hazamentünk. Maga az arborétum bár nem túl nagy, de legalább szép. Az utak és a tisztások jól karbantartottak. Igazából ez tényleg egy arborétum, a fákon kívül pld virágok szinte nincsenek is. Ahogy láttam, főleg különféle erdőtársulásokat alakítottak ki, nagy fajgazdagsággal. Ami talán hiba egy arborétumban, hogy nem voltak fajtatáblák kitéve a fákhoz. Bár én elsődlegesen erdőmérnök vagyok, de nem minden fát, vagy bokrot ismertem fel nagy biztonsággal. Jó időben egy kb 2 órás sétát meg lehet itt tenni, némi ücsörgéssel, szerintem megéri.
A Beszámoló Fotóalbuma ITT tekinthető meg!
- Budapest, Corvinus Egyetem - Budai Arborétum
Budapesten több kisebb arborétum, füvészkert is található, ezek közül egyik a Budai Arborétum. Ezzel az arborétummal a nagyobb közönség virágkiállítások alkalmával szokott találkozni, ezek éves rendszerességgel megismétlődnek, azonban maga a kiállítás és a fabódék ilyenkor eléggé eltakarják magát a bemutató területet.
Maga az arborétum elsősorban bemutató terület, ezzel szolgálva az Egyetem oktatási programját. Ez az elsődleges feladata. A másodlagos: a honosítás. Az újonnan bevezetendő fajokat először itt "próbálják ki", hogy alkalmasak-e magyarországi körülmények között. A harmadik: a hazai dendrológiai szelekciós munka bemutatása. Ez alatt elsősorban a hazánkban nemesített fajok bemutatását kell érteni.
Az arborétumban egy kis tavat és egy kis sziklakertet is lehet találni és van egy nagyon kicsi trópusi háza is.
Mint látható, ez elsősorban szakmai arborétum, de ha valaki erre jár, azért egy rövid időt érdemes rászánni a megtekintésére.
Maga az arborétum elsősorban bemutató terület, ezzel szolgálva az Egyetem oktatási programját. Ez az elsődleges feladata. A másodlagos: a honosítás. Az újonnan bevezetendő fajokat először itt "próbálják ki", hogy alkalmasak-e magyarországi körülmények között. A harmadik: a hazai dendrológiai szelekciós munka bemutatása. Ez alatt elsősorban a hazánkban nemesített fajok bemutatását kell érteni.
Az arborétumban egy kis tavat és egy kis sziklakertet is lehet találni és van egy nagyon kicsi trópusi háza is.
Mint látható, ez elsősorban szakmai arborétum, de ha valaki erre jár, azért egy rövid időt érdemes rászánni a megtekintésére.
a Budai Arborétum - az információs tábla
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
- Budapest, a Füvészkert
Nemrég ezen a környéken jártam és mivel némileg napos volt az idő, gondoltam megnézem a Füvészkertet, mert igen régen jártam erre. Viszonylag könnyen el lehet érni, főleg a 3-as metró Klinikák állomása van közel, így mindenkinek ajánlom a helyet. Igen pici a Füvészkert, így javaslom, ne sokat várjunk tőle. Így télen elsősorban az üvegházakat és a Palmáriumot érdemes meglátogatni. A Füvészkert sorsa igen hányattatott, ezt néhány szóval érdemes áttekinteni:
Eredetileg az Egyetem Orvosi kara Nagyszombaton alakult meg, így itt alapították meg az első füvészkertet is 1771-ben, elsősorban oktatási célból. Miután 1777-ben az Egyetem Budára költözött, jött a Füvészkert is. Először a mai Krisztina tér környékén folytatta a működését, később, 1782 után a volt Ferencesek kolostorkertjének a helyére költöztek, ez a mai Kossuth Lajos utca és a Reáltanoda utca között volt. Itt sem maradhattak nyugodtan, mivel József nádor támogatásával az Egyetem 1847-ben megveszi a Festetics család Józsefvárosi ingatlanát (10 ha, érdemes ezt a számot megjegyezni) és ez lett a végleges helyük. Sokáig lehetne folytatni a kialakult problémák folytatását, de szerintem a legsúlyosabb csapás az volt, hogy a Klinikák épületei sorra a Füvészkert területén kezdtek felépülni, így a végére 3 ha terület maradt az eredeti 10 ha-ból. 1945 után is elég nehezen tért magához a Füvészkert, az úgy nagyjából az 50-es évek végére sikerült. 1984-ben volt egy jelentős fejlesztés, ekkor új üvegházak épültek az elavult régiek helyén. Jelenleg viszonylag jó állapotban van a kert, de természetesen azért itt-ott ráférne egy kis felújítás. Amit hiányoltam az az, hogy a nevezetes óriás tündér rózsáknak még a nyomát sem találtam, pedig ha jól emlékszem, pár évvel ezelőtt mintha még láttam volna ezeket. Még meg kell említeni, hogy itt forgatták a Pál utcai fiúk film egyes jeleneteit, ez igen jót tett a kert image-nek. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy Budapestnek, mint világvárosnak igencsak elkelne egy ennél nagyobb és szélesebb spektrumú botanikus kert.
Eredetileg az Egyetem Orvosi kara Nagyszombaton alakult meg, így itt alapították meg az első füvészkertet is 1771-ben, elsősorban oktatási célból. Miután 1777-ben az Egyetem Budára költözött, jött a Füvészkert is. Először a mai Krisztina tér környékén folytatta a működését, később, 1782 után a volt Ferencesek kolostorkertjének a helyére költöztek, ez a mai Kossuth Lajos utca és a Reáltanoda utca között volt. Itt sem maradhattak nyugodtan, mivel József nádor támogatásával az Egyetem 1847-ben megveszi a Festetics család Józsefvárosi ingatlanát (10 ha, érdemes ezt a számot megjegyezni) és ez lett a végleges helyük. Sokáig lehetne folytatni a kialakult problémák folytatását, de szerintem a legsúlyosabb csapás az volt, hogy a Klinikák épületei sorra a Füvészkert területén kezdtek felépülni, így a végére 3 ha terület maradt az eredeti 10 ha-ból. 1945 után is elég nehezen tért magához a Füvészkert, az úgy nagyjából az 50-es évek végére sikerült. 1984-ben volt egy jelentős fejlesztés, ekkor új üvegházak épültek az elavult régiek helyén. Jelenleg viszonylag jó állapotban van a kert, de természetesen azért itt-ott ráférne egy kis felújítás. Amit hiányoltam az az, hogy a nevezetes óriás tündér rózsáknak még a nyomát sem találtam, pedig ha jól emlékszem, pár évvel ezelőtt mintha még láttam volna ezeket. Még meg kell említeni, hogy itt forgatták a Pál utcai fiúk film egyes jeleneteit, ez igen jót tett a kert image-nek. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy Budapestnek, mint világvárosnak igencsak elkelne egy ennél nagyobb és szélesebb spektrumú botanikus kert.
1. kiegészítés:
Sakura ünnep a Füvészkertben: Idén végre volt időm és el tudtam menni a családommal megnézni a Sakura ünnepet. Alapvetően arra épült a programsor, hogy van a Füvészkertben egy (legalább is én csak egyet láttam) japán cseresznyefa és annak most van a virágzási ideje. Azt tudjuk, hogy Japánban ez nagy ünnep és sok szertartás tartozik hozzá, valami ebből próbáltak átvenni. Szerencsére az idő volt, a nép is jól érezte magát, viszont a programok eléggé lagymatagok voltak (harci bemutatók: kard, íjászat, nekem nagyon amatőrnek tűnt az egész). Hiányzott a japános feszesség. Ezzel együtt jó volt kijönni, mivel kezdett virágba borulni a Füvészkert és az idő is tényleg jó volt. Végre a melegházak is nyitva voltak, így meg lehetett csodálni a szép trópusi virágokat is. (a Sakura ünnepen készített összes fotó megtekinthető a Fotóalbumban!
A 2019. 05-i látogatás Fotóalbuma.
Sakura ünnep a Füvészkertben: Idén végre volt időm és el tudtam menni a családommal megnézni a Sakura ünnepet. Alapvetően arra épült a programsor, hogy van a Füvészkertben egy (legalább is én csak egyet láttam) japán cseresznyefa és annak most van a virágzási ideje. Azt tudjuk, hogy Japánban ez nagy ünnep és sok szertartás tartozik hozzá, valami ebből próbáltak átvenni. Szerencsére az idő volt, a nép is jól érezte magát, viszont a programok eléggé lagymatagok voltak (harci bemutatók: kard, íjászat, nekem nagyon amatőrnek tűnt az egész). Hiányzott a japános feszesség. Ezzel együtt jó volt kijönni, mivel kezdett virágba borulni a Füvészkert és az idő is tényleg jó volt. Végre a melegházak is nyitva voltak, így meg lehetett csodálni a szép trópusi virágokat is. (a Sakura ünnepen készített összes fotó megtekinthető a Fotóalbumban!
A 2019. 05-i látogatás Fotóalbuma.
a Füvészkert bejárata
a Füvészkert térképe
a Füvészkert
1. kiegészítés: Sakura ünnep a Füvészkertben (2017. 04):
- Budapest, Mőcsényi Mihály botanikus kert
Nemrég nyílt meg egy kis botanikus kert Budapesten, konkrétan a Városligetben. Egész nap nyitva van, ingyen megtekinthető. Mőcsényi Mihályról nevezték el, aki neves tájépítész, Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar kertészmérnök, egyetemi tanár, a tájrendezés hazai oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozója, 1991 és 1993 között a Kertészeti Egyetem rektora volt. Ő tervezte többek között a Feneketlen tó tájépítési munkáit. Az eredetileg Kis botanikus kertnek nevezett helyet 1967-ben adták át, volt itt minden: gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak itt. A szokásos karbantartási munkák elmaradása miatt "természetesen?" ez is leromlott. A mostani kertet az eredeti tervek felhasználásával rekonstruálták (gondolom egy modernizált változattal). Többek közt az tetszik benne, hogy van egy kis mesterséges patak is benne, a víz minden esetben jót tesz egy látványnak. Ilyet elég sok osztrák és német parkban láttam már, ott is nagyon tetszett. Remélem nem fogják elhanyagolni (erre is van sok példa, sajnos)
- Erdőtelek, arborétum
Már rég óta érdekelt ez a hely, de valahogy soha sem jutottam el ide. Egy héttel korábban egy kis kutyáért mentünk Miskolcra, és mivel az autópálya tikett még érvényes volt, így ezt kihasználva - többek között - ide is ellátogattunk.
Ez az arborétum is úgy kezdte, mint több másik, egy kastély kertjeként. A török dúlása után az egri várkapitány, Buttler János építtetett itt kastélyt (1691-től volt tulajdonos). 1845-ben Kovács József orvos tulajdonába került a birtok, aki tevőlegesen is részt vett az arborétum kialakításában.
Az egyik baj ezzel az arborétummal, hogy nem igen van reklámja, pedig nagyon szép. A kapu sincs igazán nyitva, csöngetni kell és akkor ki jön a pénztáros. Viszont az árak elfogadhatóak. Mi egy szombati napon voltunk itt és amikor elmentünk, összesen 3 autót láttunk parkolni az arborétum előtt (beleértve a mienket is).
Igencsak meglepő az arborétum fajgazdagsága a relatív kis terület ellenére. Látszik rajta, hogy tervszerűen, gondosan lett kialakítva. Van tó is egy látványos szigettel. Annak ellenére, hogy ez már egy szárazabb alföldi jellegű hely, az arborétum háta mögött futó Hanyi ér magasabb vízszinten való tartásával pótolják az eső hiányát (a talajvizet). A tóra már ráférne egy alaposabb tisztítás. Az is egy kicsit visszás, hogy a kastély is ott áll teljesen kihasználatlanul, pusztulva. Nyáron sok a szúnyog.
A kisebb nagyobb problémák ellenére mindenképpen javaslom az arborétum meglátogatását, szerintem nem fog senki csalódni (szúnyog elleni spray kell!!).
Ez az arborétum is úgy kezdte, mint több másik, egy kastély kertjeként. A török dúlása után az egri várkapitány, Buttler János építtetett itt kastélyt (1691-től volt tulajdonos). 1845-ben Kovács József orvos tulajdonába került a birtok, aki tevőlegesen is részt vett az arborétum kialakításában.
Az egyik baj ezzel az arborétummal, hogy nem igen van reklámja, pedig nagyon szép. A kapu sincs igazán nyitva, csöngetni kell és akkor ki jön a pénztáros. Viszont az árak elfogadhatóak. Mi egy szombati napon voltunk itt és amikor elmentünk, összesen 3 autót láttunk parkolni az arborétum előtt (beleértve a mienket is).
Igencsak meglepő az arborétum fajgazdagsága a relatív kis terület ellenére. Látszik rajta, hogy tervszerűen, gondosan lett kialakítva. Van tó is egy látványos szigettel. Annak ellenére, hogy ez már egy szárazabb alföldi jellegű hely, az arborétum háta mögött futó Hanyi ér magasabb vízszinten való tartásával pótolják az eső hiányát (a talajvizet). A tóra már ráférne egy alaposabb tisztítás. Az is egy kicsit visszás, hogy a kastély is ott áll teljesen kihasználatlanul, pusztulva. Nyáron sok a szúnyog.
A kisebb nagyobb problémák ellenére mindenképpen javaslom az arborétum meglátogatását, szerintem nem fog senki csalódni (szúnyog elleni spray kell!!).
- Gödöllő, az Arborétum
Amikor a Szent István Egyetem Botanikus kertjét véletlenül megtaláltuk, igazából ezt keretük (itt most szerencsés volt a félreértés). Annyira biztos voltam benne, hogy a vasút túloldala a keresett hely, hogy egyszerűen nem néztem meg az interneten. Maga az a tény is megzavart, hogy ott volt egy botanikus kert, még ha egy kicsit odébb is (persze az gyanús lehetett volna, hogy nem arborétumnak hívták, na mindegy). Így nem volt más választásom, amikor Egerből jöttem visszafelé, megkerestem a helyet. Mit ne mondjak, jobban jártunk, hogy az találtuk meg. Már az Arborétum megtalálása is eléggé nehéz. Az Isaszegi úton kell dél felé menni. Itt nem sokára mellénk csatlakozik a vasút, ekkor kell figyelni, úgy 500 m után kell balra kanyarodva átmenni a síneken. Valami kis tábla figyelmeztet az Arborétumra, de nem igazán feltűnő. Ez után még kb 100 m-t kell menni, ott le lehet tenni a kocsit. Gyalog egy kicsit messze van Gödöllőtől. Belépő díj nincs, ez már nem sok jót sejtet. Nekem egy kicsit más elképzelésem van az arborétumokról, ez egy bekerített erdőnek tűnt, pedig az első diplomám erdőmérnöki. Az is zavaró volt, hogy a betonlapos főútról nem igazán lehetett letérni, mivel mindenhol kiírták: Üzemi terület, belépni tilos. Az nem derült ki, hogy csak az erdőbe nem lehet belépni, vagy az utakat sem lehet használni. Így elsétáltam a betonos úton egy darabig, de nem igazán láttam olyan dolgokat, ami egy arborétumra hasonlított volna, így visszafordultam és haza mentem.
Itt most egy idézet következik a Pilisi Parkerdő honlapjáról: "A Pilisi Parkerdő Zrt. egy éves megbízást kapott az arborétum növényállományának fenntartásához szükséges erdészeti kezelési és fenntartási feladatok elvégzésére, melyet a Parkerdő hosszútávon is szívesen vállal. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete." Eddig jutottak. Ezt most kivételesen nem ajánlom megtekintésre, ennél szebb erdők találhatóak máshol is.
Itt most egy idézet következik a Pilisi Parkerdő honlapjáról: "A Pilisi Parkerdő Zrt. egy éves megbízást kapott az arborétum növényállományának fenntartásához szükséges erdészeti kezelési és fenntartási feladatok elvégzésére, melyet a Parkerdő hosszútávon is szívesen vállal. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete." Eddig jutottak. Ezt most kivételesen nem ajánlom megtekintésre, ennél szebb erdők találhatóak máshol is.
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
Időközben ismét eljutottam ide, így kissé megváltoztatom a korábbi hozzáállásomat a dologhoz. Jó időben azért elég szép az Arborétum, bár egy kis elhanyagoltság azért látszik rajta (vagy annak tűnik). Viszont ha egy kissé messzebb megy az ember a bejárattól, akkor szép erdőrészletekre bukkanhat és mivel szépen sütött a nap, jó ellenfényes képeket lehetett készíteni. Most már egy kicsit jobban tudom ajánlani megtekintésre.
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
Újabb módosítás (2024): most már belépő díjas a hely, e miatt a felső bejáratot le is zárták, a volt parkolót benőtte a gaz. Az egész hely nagyon elhagyatottnak és elhanyagoltnak tűnik, erre azt válaszolták a pénztárnál, hogy a nagy eső hiány miatt inkább hagyják a gazokat és a gyomfákat, hogy fedve legyen a talaj, ha jön az eső, akkor korrigálnak (úgy legyen). Viszont a kisvasutat beszántották, a síneket is felszedték, tehát erre senki ne számítson.
- Gödöllő, a Szent István Egyetem Botanikus kertje:
Gödöllőn azért a kastélyon túl is van egy-két látnivaló, ezek közül az egyik ez a kis botanikus kert. Ide teljesen véletlenül kerültünk, mivel mi végig a gödöllői arborétumot keretük (rossz helyen, mert nem néztem utána az interneten) és valami ok miatt (ez a vasút túloldalán látható, sűrűnek tűnő fenyves miatt történhetett, amit az arborétumnak gondoltam) ezt rossz helyre tettem. Ide viszonylag bonyolult eljutni, mivel a 3-as út felől eléggé kacifántos, bár a botanikus kertben azt ígérték, a közeljövőben lesz irányító tábla. Ha hétvégén jövünk ide, akkor le kell parkolni a vasútállomás mellet és a vasúti felüljárón kell átmenni a túloldalra. Ekkor pont szembe érkezünk a főépülettel. Ez jobbról elhagyva, utána egy kicsit jobbra kanyarodva néhány száz méter után már ott is vagyunk a kapunál. Ha viszont hétköznapon jövünk, akkor a parkolási díj miatt célszerű a kocsival átmenni az Egyetem területére, majd ott leparkolva szintén a főépület mellett elhaladva jutunk a célunkhoz.
Na akkor a sok bevezetés után térjünk rá a botanikus kertre. Nagyjából elmondhatjuk, hogy ez is oktató botanikus kertnek készült, ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy eredetileg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozott. Ez volt a leánykori neve a mostaninak: Szent István Egyetem. Ne számítsunk nagyon látványos kertre, bár a rendszertani gyűjteményen kívül ebből is, meg abból is van egy kicsi benne. Ki kell választani egy szép napos időt, akkor amikor virágzás van egyébként is és akkor a kastély mellett egy szép kis sétát tehetünk itt is. Egyébként nem érdemes autókázni ha egy helyen már letettük azt, mivel a két helyszín nincs túl messze egymástól, ráadásul egy szép parkon kell átlósan átsétálni. Ez a vasútállomás és a kastély között szép lassú tempóban is csak max. 15 perc, de gondolom úgy is a séta kedvéért jön ide valaki. Egy kiegészítés: ebben a botanikus kertben található egy nagyon szép vadkörte fa, 2013-ban az év fája lett Mo-n. 2014-ben indulhatott az európai megmérettetésen is, amikor itt jártunk, egy bolgár fa után a második helyen állt. Azóta a szavazás lezárult és ha jó láttam a honlapon, éppen holnap ismertetik a végeredményt. Ha valaki tud erről, szeretném ha hozzászólásban megírná!
Na akkor a sok bevezetés után térjünk rá a botanikus kertre. Nagyjából elmondhatjuk, hogy ez is oktató botanikus kertnek készült, ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy eredetileg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozott. Ez volt a leánykori neve a mostaninak: Szent István Egyetem. Ne számítsunk nagyon látványos kertre, bár a rendszertani gyűjteményen kívül ebből is, meg abból is van egy kicsi benne. Ki kell választani egy szép napos időt, akkor amikor virágzás van egyébként is és akkor a kastély mellett egy szép kis sétát tehetünk itt is. Egyébként nem érdemes autókázni ha egy helyen már letettük azt, mivel a két helyszín nincs túl messze egymástól, ráadásul egy szép parkon kell átlósan átsétálni. Ez a vasútállomás és a kastély között szép lassú tempóban is csak max. 15 perc, de gondolom úgy is a séta kedvéért jön ide valaki. Egy kiegészítés: ebben a botanikus kertben található egy nagyon szép vadkörte fa, 2013-ban az év fája lett Mo-n. 2014-ben indulhatott az európai megmérettetésen is, amikor itt jártunk, egy bolgár fa után a második helyen állt. Azóta a szavazás lezárult és ha jó láttam a honlapon, éppen holnap ismertetik a végeredményt. Ha valaki tud erről, szeretném ha hozzászólásban megírná!
a fogadó épület (pénztár)
(vadkörte fa, 2013-ban az év fája volt Mo-n)
- Jeli arborétum (Kám)
Most az egyik kedvenc helyemet mutatom be, ez a Jeli arborétum. A 8-as főúton Kámig kell eljutni, ott kell lekanyarodni az arborétum felé. Legszebb májusban és júniusban, ilyenkor virágoznak a rododendronok. Pazar színkavalkád. Érdemes a többi részt is megtekinteni, ezek is nagyon szépek.
A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásában Malonyán szerzett tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének záloga. A telepítéshez bősége növényanyaggal rendelkezett. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tuját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolya félék tömegét ültette el. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére.
Az egy évtizednyi munka, a megépített öthektárnyi csoda, továbbfejlődése Ambrózy-Migazzi István 1933- ban bekövetkezett korai halálával megszakadt.
A második világháború alatt és az azt követő zavaros időkben az arborétum nem gondozták. A telepített növényeket a honos akácos, borókás, seprűzanótos, nyíres foltok a teljes megsemmisüléssel fenyegették. 1953-ban a kertet védetté nyilvánították, majd pár év múlva a növény kateszter készült amely a grófi hagyatékból csupán 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajtát talált.
A hatvanas évek erdészpolitikája szerencsére változást hozott a haldokló kert életébe. Az egzóták telepítése Ambrózy nyomdokain haladva újraindult és az eredeti állapotok irányába haladt. Az arborétum többi részén kísérleti célú telepítések történtek. Tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán, hazánk földrajzi szélességével és domborzatával megegyező területinek erdőtársulásait.
A hetvenes évektől neves erdészek és botanikusok egész sora dolgozott az arborétum fejlesztésén, melynek eredményeképpen napjainkra a fenyőfélék száma meghaladja az ötvenet. A nyírgyűjtemény 39 különböző fajtáján kívül számos lombos fafaj örökzöld és lombhullató cserje is fellelhető. Megtalálható még a lágyszárú hagymás, hagymagumós és gyöktörzses növények 100-nál több faja is. Sétautak esőházak épültek, padok és útbaigazító táblák kerültek kihelyezésre. A Jeli Arborétum területe 107 hektárra növekedett. A kertépítő munkák napjainkban is folytatódnak.
A legtöbb látogatót a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. Május és június hónapokban a kert virágruhába öltözik. A nagy mennyiségű virág, változatos színeivel és bódító illatával ejti ámulatba a látogatókat. A Vasi Hegyhát gyöngyszemét a tavaszi virágzás tette Európán is túljutó hírűvé.
(szöveg: http://vasihegyhat.celodin.hu/jeliarboretum.htm)
1. kiegészítés:
2018-ban ismét ellátogattunk ide. A korábbi időszakokhoz képest újabb fejlesztések is történtek. Megépítették a kilátót, valamint egy bemutató részt építettek ki a gyengén látók részére (Braille írásos táblákkal). Egy dolog nem tetszett: korábban júniusban voltunk itt, akkorra ugyan néhány rododendron már levirágzott, de nagyon szép volt az arborétum. Most május 10-én voltunk itt és a rododendronok jó része már elvirágzott (főleg a sárga színűek). Valószínűleg a korán jött meleg miatt, de a virágzás ütemét a honlapon jelezni kellene, nehogy a látogatókat csalódás érje (mi is 210 km-t vezettünk idáig). Bár az is lehet, hogy csak én nem láttam az aktuális virágzási állapot leírását. Azért szép volt, de lehet, hogy 1-2 héttel korábban még jobb lett volna.
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásában Malonyán szerzett tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének záloga. A telepítéshez bősége növényanyaggal rendelkezett. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tuját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolya félék tömegét ültette el. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére.
Az egy évtizednyi munka, a megépített öthektárnyi csoda, továbbfejlődése Ambrózy-Migazzi István 1933- ban bekövetkezett korai halálával megszakadt.
A második világháború alatt és az azt követő zavaros időkben az arborétum nem gondozták. A telepített növényeket a honos akácos, borókás, seprűzanótos, nyíres foltok a teljes megsemmisüléssel fenyegették. 1953-ban a kertet védetté nyilvánították, majd pár év múlva a növény kateszter készült amely a grófi hagyatékból csupán 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajtát talált.
A hatvanas évek erdészpolitikája szerencsére változást hozott a haldokló kert életébe. Az egzóták telepítése Ambrózy nyomdokain haladva újraindult és az eredeti állapotok irányába haladt. Az arborétum többi részén kísérleti célú telepítések történtek. Tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán, hazánk földrajzi szélességével és domborzatával megegyező területinek erdőtársulásait.
A hetvenes évektől neves erdészek és botanikusok egész sora dolgozott az arborétum fejlesztésén, melynek eredményeképpen napjainkra a fenyőfélék száma meghaladja az ötvenet. A nyírgyűjtemény 39 különböző fajtáján kívül számos lombos fafaj örökzöld és lombhullató cserje is fellelhető. Megtalálható még a lágyszárú hagymás, hagymagumós és gyöktörzses növények 100-nál több faja is. Sétautak esőházak épültek, padok és útbaigazító táblák kerültek kihelyezésre. A Jeli Arborétum területe 107 hektárra növekedett. A kertépítő munkák napjainkban is folytatódnak.
A legtöbb látogatót a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. Május és június hónapokban a kert virágruhába öltözik. A nagy mennyiségű virág, változatos színeivel és bódító illatával ejti ámulatba a látogatókat. A Vasi Hegyhát gyöngyszemét a tavaszi virágzás tette Európán is túljutó hírűvé.
(szöveg: http://vasihegyhat.celodin.hu/jeliarboretum.htm)
1. kiegészítés:
2018-ban ismét ellátogattunk ide. A korábbi időszakokhoz képest újabb fejlesztések is történtek. Megépítették a kilátót, valamint egy bemutató részt építettek ki a gyengén látók részére (Braille írásos táblákkal). Egy dolog nem tetszett: korábban júniusban voltunk itt, akkorra ugyan néhány rododendron már levirágzott, de nagyon szép volt az arborétum. Most május 10-én voltunk itt és a rododendronok jó része már elvirágzott (főleg a sárga színűek). Valószínűleg a korán jött meleg miatt, de a virágzás ütemét a honlapon jelezni kellene, nehogy a látogatókat csalódás érje (mi is 210 km-t vezettünk idáig). Bár az is lehet, hogy csak én nem láttam az aktuális virágzási állapot leírását. Azért szép volt, de lehet, hogy 1-2 héttel korábban még jobb lett volna.
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Jeli arborétum, a bejárat
Jeli arborétum
Jeli arborétum
Jeli arborétum
Jeli arborétum
Jeli arborétum
Jeli arborétum
Jeli arborétum
Jeli arborétum
- Kecskemét, Arborétum
Viszonylag fiatal arborétum, ennek megfelelően nem lehet elvárni azt, amit mondjuk a vácrátóti Arborétumtól. 1986-ig mezőgazdasági tevékenység folyt a területen. Ekkor az őszi mélyszántás után közönséges fákkal (tölgy, juhar, szil, nyár) és cserjefajokkal kezdték el betelepíteni, majd kísérletképpen elkezdtek egzótákkat is telepíteni. Az arborétum része a Kecskemétet körülvevő zöldövezetnek, ráadásul az uralkodó szélirány erre felé ÉNY-i, így komoly csillapító hatása van az időjárásra. A 62 hektáros arborétum 3 részre oszlik, ezek a véderdő sáv, tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész. Alapvetően a legjobb egy jó nagy sétát tenni itt, akár több úton is érdemes végigsétálni. A területen van egy 2 ha-s egyházi terület is. Itt található Mária-kápolna, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Szomszédságában a kálvária, sziklakert, szabadtéri oltár, Magyar Szentek szoborsétány, Lourdes-i barlang találhatóak. A Mária-kápolna több évszázados kegyhely. Az egészben az a legjobb, hogy az arborétum látogatása ingyenes. A terület több bejáraton keresztül érhető el.
Sarlós Boldogasszony és Fájdalmas Anya kápolna
Sarlós Boldogasszony és Fájdalmas Anya kápolna
Sarlós Boldogasszony és Fájdalmas Anya kápolna
Sarlós Boldogasszony és Fájdalmas Anya kápolna
- Pannonhalma, az Arborétum
Az apátság megtekintése után megnéztem a hozzájuk tartozó arborétumot is.Az út túloldalán található az apátság arborétuma ill. egy nagyobb hely, ahol többek között levendulát termesztenek. Ebből sok minden készül, ezeket meg lehet venni a szuvenír boltokban (nem túl olcsók). Az arborétum elég nagy területű, majdnem a fél hegyoldalt beborítja. Közepesen látványos, de ha már itt van az ember, azért érdemes megnézni.
Az összes, Pannonhalmán készített fotó ITT látható!
- Pákozd-Sukorói arborétum és Erdészeti erdei Iskola
Szinte minden héten elmentem az arborétum mellett, de hétfőnként zárva volt, péntekenként meg túl későn jártam erre. Ezen a hétvégén végre időben elindultam hazafelé és meg tudtam tekinteni. Igazából nem egy nagy szám, meg a kánikula legmelegebb napját is kifogtam, ezért nem is voltak sokan (egyedül voltam). Viszonylag könnyű idetalálni, a Pákozd és Sukoró közötti útról kell lekanyarodni a velencei tó felé. Jó az irányítás, könnyű odatalálni. Van nagy parkoló (most tök üres volt) de én a bejárat mellett parkoltam le, nem zavartam senkit. A belépő nem túl drága, 700 Ft/fő/2013 felnőtt részére. A bejárattól egy széles út vezet a bemutató épület felé, mellette a környékről származó kőzet-bemutató. A domb tetején kis bemutató épület, amely a helyi faunát mutatja be. Innen lehet elkanyarodni a kilátó felé, ahonnan igen szép a kilátás a Velencei tó felé. A dombról lefelé menve az átellenes oldalon juthatunk le a játszótér részhez. Ebben az a rossz, hogy a gyereket végig kell cipelni az arborétumon, hogy oda jusson, ez melegben elég macerás. Nekem az egész arborétum jellege furcsa, ugyan néhol ki van téve egy-egy fa neve táblán, de valahogy az egész nem hasonlít az általam ismert arborétumokhoz. Olyan, mintha egy meglévő erdőt kerítettek volna be.
Ha az arborétum lejáratánál tovább megyünk a Velencei tó felé, balra található a Don kanyar emlékkápolna.
Ha az arborétum lejáratánál tovább megyünk a Velencei tó felé, balra található a Don kanyar emlékkápolna.
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum, a kilátó
Pákozd-Sukorói Arborétum, kilátás a Velencei tóra
Pákozd-Sukorói Arborétum, kilátás a Velencei tóra
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
Pákozd-Sukorói Arborétum
a Don kanyar emlékkápolna
- Sárvár, a Sárvári Arborétum
Ha valamelyik arborétumnak jó a fekvése, akkor ezé nagyon az, ugyanis a város kellős közepén található ez a közel 10 ha-os figyelemreméltó gyűjtemény. Tehát ha valaki Sárváron van, ne hagyja ki ezt a fagyűjteményt, mert tényleg megtekintésre méltó. Mivel arborétum, virágokra ne nagyon számítsunk, de fagyűjteménynek elsőrangú. Az anyaga gyakorlatilag két részre osztható:
- egykori ártéri ligetes keményfás erdő,
itt közel 400 éves kocsányos tölgyek, szilek, kőrisek ölelik körbe a tavat.
- hagyományos értelemben vett arborétum, itt 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, stb találhatóak.
Az arborétumot bejárva megállapíthatjuk, hogy angolparkhoz hasonló kialakítása egy nagyon kellemes környezetet biztosít egy kellemes sétához. A lombozata sok helyen teljesen zárt, ezért még nagy melegben is igen kellemes az éghajlata. A fák ténylegesen hatalmasak, látszik rajtuk a "matuzsálemi" kor, mégis egészségesek. Az egész arborétumot átlengi egy nagyon kellemes légkör.
A parkban található ég az Erdészeti Tudományos Intézet kutató épülete is (jó helyet választottak). Az üvegházak üzemi területek, e miatt sajnos nem látogathatóak.
Szerintem kihagyhatatlan, ha valaki Sárváron időzik!
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum - élő víz táplálja a tavakat
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
- Szeged, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
A feleségem miatt havonta egyszer le kell mennem Szegedre, így lehetőség nyílt arra, hogy Szegedet, ill. az itt található nevezetességeket bemutathassam. Most az Egyetem Füvész kertjét mutatom be (Szegedről úgy általában majd később). Október elején mentem megnézni, míg a feleségem az Egyetemen előadásokat hallgatott. Az idő gyönyörű volt, napsütés, ami a színeket alaposan kihozta. A füvészkert amúgy nem túl nagy (kb. 2-3 órát, némi üldögéléssel, nézelődéssel el lehet itt tölteni). Viszonylag nem túl egyszerű idetalálni, bár csak egy trükkje van a dolognak, ha a Belvárosi hídon átjövünk erre az oldalra, a híd után 180 o-os szögben vissza kell fordulni a Tisza felé, kimenni a gáton futó útra és azon menni tovább. Kb. 2-3 km után az út balra kanyarodik és kb. 700 m múlva balra megtaláljuk a bejáratot. Ha más úton megyünk, belegabajodunk egy nagy lakótelep kusza úthálózatába (Én is ezt tettem először). Igyekeztem nem figyelembe venni, hogy nyáron láttuk a müncheni botanikus kertet (abszolute mások a lehetőségeik), így egészen kellemes lett az itt tartózkodásom, bár az üvegházak sajnos eléggé lepukkadtak voltak, viszont az idegenvezetés az üvegházban nagyon lelkes volt. A botanikus kert fő látványosságai a bejárat köré csoportosulnak, itt vannak a tavak (ezek szépek), a rózsakert, az üvegházak, a növényritkaságok, a kert kb 80 %-a egy szép erdőnek tekinthető, tóval, őzzel. Mindenesetre a látvány az Alföldön nagyon kellemes, nem egy pusztában vagyunk. Most néhány szó a park történelméről:
A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.
1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. Ezen a területen a füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett -hazánkban elsőként- növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autoökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.
Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székelykapuját.
Néhány szó a növényritkaságokról:
Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély - ma már nem létező - tavából.
A füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.
A lótusz a buddhizmus szent növénye, Indiában fontos táplálék-és gyógynövény. Leveleinek felületi mintázatait lemásolva ipari alapanyagok készülnek belőle (Lotus effekt, Wikipédia ).
A dél kínai (más néven szecsuáni) ősfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) sokáig csak megkövesedett maradványokból ismerték és kihaltnak hitték. 1944-ben találták meg az élő példányait. 1948-ban számos mag került Európába. Ezekből a magokból Szegedre is jutott, s belőlük nevelkedett a kertben látható öt egyed, amelyek ma a kert legmagasabb fái. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, világszerte védett növény.
Szerintem jó időben megéri a 2-3 órát rászánni.
Dömös után egészen felüdített ez a program. A jó idő hatására igen sokan jöttek ki kirándulni a zöldbe. Ilyenkor a legszebb az erdő is, harsogó zöld. Könnyű ide találni: végigmegyünk Visegrádon (merőlegesen a Dunára), majd amikor a fellegvár felé el kezd emelkedni az út és kb. 180 fokos balkanyarral elindul felfelé, mi egyenesen kövessük a patak nyomvonalát. Kb. 500 m után, egy halas tavat elhagyva, bárhol leparkolhatunk. Érdemes nem elmenni a nagy parkolóig, ott sokszor nagyon sok az autó, meg ha rögtön a tó után leparkolunk, le lehet sétálni egy kis vízesésig. Itt néhány méteren egy kis sziklában vájt mederben folyik a patak. Itt már vannak kiépített piknik helyek is. A nagy parkolóból lehet a füvészkertbe bemenni, erre egy nagy tábla hívja fel a figyelmet. A korábbi látogatásunkhoz képest épült egy környezetbe illő (fa) étterem és bemutató központ is, ennek büfé részlegében lehet a belépőt megvenni. Ez is 500 Ft, mint a dömösi lett volna, ha nyitva van. Ez viszont minden fillért megér. Az azért érdekes, hogy a sok kiránduló közül csak nagyon kevesen jöttek be a területre! A legcélszerűbb a Szurdokkal kezdeni, ez a legszebb hely itt. Most még víz is volt benne rendesen (tavasz lévén). Ha ezen az úton megyünk végig, akkor tulajdonképpen egy kört írunk le és visszatérünk a szurdok aljához, innen lehet folytatni a füvészkert felfedezését. Na de vissza a szurdokhoz. Ez a füvészkert leglátványosabb része. Az út szépen ki van benne építve, bár minimál szinten, sőt egy helyen kb 3 m-en egy kis szikla peremen kell elmenni a patak mellet, de nekünk ez nem okozott problémát, mint gyakorlott szurdokjáróknak. A szurdok viszonylag természetes állapotban van, a ledőlt fákat sem távolították el, az egésznek van egy ősi hatása. Azt azért gondolom, hogy időnként ezeket a kidőlt fákat felülvizsgálják veszélyességi szempontból. Érdemes nem loholni, mivel tényleg szép a szurdok, nézzünk körül közben. A végén egy kis lépcsősorral kihoznak bennünket a szurdokból és annak pereméhez közel visszavisznek a kiinduló ponthoz. Innen lehet folytatni a füvészkert megtekintését. A jó eligazító táblák alapján meg lehet tervezni az útvonalat. Szerintem a legcélszerűbb elmenni a másik végéig (ez közel vízszintes), majd balra visszakanyarodva felmenni a tetejéig s onnan szerpentinezve visszajutni a vendéglőhöz. Kényelmes tempóban az egész úgy másfél óra, de igen szép helyen.
Aki eljön a várat megnézni, az ugorjon be ide is!
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Mainau, a virágsziget
A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.
1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. Ezen a területen a füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett -hazánkban elsőként- növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autoökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.
Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székelykapuját.
Néhány szó a növényritkaságokról:
Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély - ma már nem létező - tavából.
A füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.
A lótusz a buddhizmus szent növénye, Indiában fontos táplálék-és gyógynövény. Leveleinek felületi mintázatait lemásolva ipari alapanyagok készülnek belőle (Lotus effekt, Wikipédia ).
A dél kínai (más néven szecsuáni) ősfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) sokáig csak megkövesedett maradványokból ismerték és kihaltnak hitték. 1944-ben találták meg az élő példányait. 1948-ban számos mag került Európába. Ezekből a magokból Szegedre is jutott, s belőlük nevelkedett a kertben látható öt egyed, amelyek ma a kert legmagasabb fái. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, világszerte védett növény.
Szerintem jó időben megéri a 2-3 órát rászánni.
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a bejárat
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a kémény
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, az üvegházban
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a rózsakert
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a lótuszok tava
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a délkínai ősfenyő
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, mocsárciprus
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
- Szombathely, Kámoni arborétum
Amilyen kellemes meglepetés volt Ausztriában Fürstenfeld olyan volt Szombathely is Mo-n. Ilyennek kellene lennie a többi magyar városnak is, akkor (legalábbis ilyen tekintetben) nem látnám túl sötétnek a jövőt. Miután egy beszámolóban igencsak hosszú lenne összefoglalni a helyet, így itt is belebonyolódok a részletekbe. Mint azt már jóval korábban már írtam (mivel nem titok), hogy az első diplomám az erdőmérnöki, így Szombathellyel kapcsolatban is a Kámoni arborétumot fogom első helyre venni. Ha sommásan akarnám összefoglalni a dolgot, akkor egyszerűen azt mondanám: gyönyörű. Mert tényleg az. Látszik, hogy fejlesztik, karbantartják, világos koncepció van a vizes részek üzemeltetésére, stb.
A városból könnyű kitalálni, a buszpályaudvartól kb. 200 m-re É felé megy a Paragvári út, ezen kell addig menni, amíg a feliratos nyíl jobbra nem mutat (nem túl feltűnő). Itt egy normális parkoló van (ingyenes) és itt található az arborétum bejárata is (egy új, modern épület, de nem illúzióromboló, jól eltalálták). A nevéből következően ez egy dendrológiai gyűjtemény, a különféle fákra szakosodtak. Magyarul egy fagyűjtemény. Ebben a tekintetben viszont Mo-n a legfajgazdagabb (kb 3000 fafaj). Az arborétum szélén folyik (de még belül) a Gyöngyös patak, ennek a vizét használják fel a kis tavak átöblítésére. A patakot szépen felduzzasztották, így van esése a víznek, hogy mozogjon. E miatt viszont szépen átmossa a kis tavakat, ezt sok arborétumban ill. botanikus kertben nem csinálják komolyan, így az ottani tavak sok esetben el algásodnak, mocsarasodni kezdenek, látszik rajtuk a leromlás jele. De nem itt! A tavacskák között kis erecskék csordogálnak. Pazar látvány az egész.
Ez egy olyan hely, amelyet csak ajánlani tudok megtekintésre!
A városból könnyű kitalálni, a buszpályaudvartól kb. 200 m-re É felé megy a Paragvári út, ezen kell addig menni, amíg a feliratos nyíl jobbra nem mutat (nem túl feltűnő). Itt egy normális parkoló van (ingyenes) és itt található az arborétum bejárata is (egy új, modern épület, de nem illúzióromboló, jól eltalálták). A nevéből következően ez egy dendrológiai gyűjtemény, a különféle fákra szakosodtak. Magyarul egy fagyűjtemény. Ebben a tekintetben viszont Mo-n a legfajgazdagabb (kb 3000 fafaj). Az arborétum szélén folyik (de még belül) a Gyöngyös patak, ennek a vizét használják fel a kis tavak átöblítésére. A patakot szépen felduzzasztották, így van esése a víznek, hogy mozogjon. E miatt viszont szépen átmossa a kis tavakat, ezt sok arborétumban ill. botanikus kertben nem csinálják komolyan, így az ottani tavak sok esetben el algásodnak, mocsarasodni kezdenek, látszik rajtuk a leromlás jele. De nem itt! A tavacskák között kis erecskék csordogálnak. Pazar látvány az egész.
Ez egy olyan hely, amelyet csak ajánlani tudok megtekintésre!
a bejárat, Ökoturisztikai központ
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum, a Gyöngyös patak
Kámoni arborétum, az információs tábla
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
Kámoni arborétum
- Tata/Agostyán, az Agostyáni arborétum
Néha milyen kincsekre bukkan az ember. Éppen Tatáról tartottam Bajnára, mikor az út mellett megláttam, hogy Agostyánban van egy arborétum. Ez pld. egy olyan hely, amiről még én sem tudtam, ráadásul azért Budapesthez sincs túl messze. Egyébként Agostyánt Tatához csatolták, ezért a nem önálló helységnév.
Ha Tata felől jövünk, akkor át kell menni a településen és úgy három km-re jobbra meg is találjuk a bejáratot. Ez még nem az arborétum. Nemsokára egy parkolóhoz érünk, itt le lehet tenni járművünket. Az arborétumba egy székely kapun keresztül lehet bejutni. Amúgy van belépő (ha jól emlékszem 600 Ft/fő), de nem volt sehol senki, így bementem, később sem találkoztam senkivel, így ingyen néztem meg. A bejárása igen egyszerű, vagy egyenesen végigmegyünk a bejárati úton ami az arborétum végén jobbra visszakanyarodik és végül is visszajutunk a bejárathoz, vagy rögtön lekanyarodunk jobbra és visszafelé tesszük meg az utat. Mindkettőnek meg van az előnye bizonyos dolgokban. Ugyanis az arborétumot eleve úgy alakították ki, hogy minél dekoratívabb legyen. Egyrészt tényleg fagyűjtemény (arborétum), a fafajok precízen meg vannak jelölve, másrészt tényleg elérték a dekoratív célt. Na itt jön a két megoldás. Ha rögtön letérünk jobbra, akkor egy kis tóhoz jutunk le, itt piknikhely is van kialakítva. Továbbmenve eljutunk a felső tóhoz (erre egy kis takarítás ráférne), majd nemsokára visszafordulunk a főbejárat felé és az arborétum legszebb részében találjuk magunkat, ráadásul a legjobb fényviszonyok közepette. El tudom képzelni, hogy ősszel micsoda színorgia lehet itt (vagy lehet, hogy ez minden képzeletet felül múlik?). Ha viszont a bejárati úton megyünk végig, akkor elsőre csodálhatjuk meg a központi részt és az arborétum bejárása után leülhetünk piknikezni a tó partjára.
Nem tudom, hogy milyen a látogatottsága, mert amikor én voltam ott, akkor rajtam kívül senki nem volt az arborétumban. Talán hétvégeken többen vannak. Kellene egy kicsit nagyobb hírverés, mert megérdemli!
Megnézendő, ha valaki Tatán vagy a környéken jár (Tatától kb 8 km!)!
Ha Tata felől jövünk, akkor át kell menni a településen és úgy három km-re jobbra meg is találjuk a bejáratot. Ez még nem az arborétum. Nemsokára egy parkolóhoz érünk, itt le lehet tenni járművünket. Az arborétumba egy székely kapun keresztül lehet bejutni. Amúgy van belépő (ha jól emlékszem 600 Ft/fő), de nem volt sehol senki, így bementem, később sem találkoztam senkivel, így ingyen néztem meg. A bejárása igen egyszerű, vagy egyenesen végigmegyünk a bejárati úton ami az arborétum végén jobbra visszakanyarodik és végül is visszajutunk a bejárathoz, vagy rögtön lekanyarodunk jobbra és visszafelé tesszük meg az utat. Mindkettőnek meg van az előnye bizonyos dolgokban. Ugyanis az arborétumot eleve úgy alakították ki, hogy minél dekoratívabb legyen. Egyrészt tényleg fagyűjtemény (arborétum), a fafajok precízen meg vannak jelölve, másrészt tényleg elérték a dekoratív célt. Na itt jön a két megoldás. Ha rögtön letérünk jobbra, akkor egy kis tóhoz jutunk le, itt piknikhely is van kialakítva. Továbbmenve eljutunk a felső tóhoz (erre egy kis takarítás ráférne), majd nemsokára visszafordulunk a főbejárat felé és az arborétum legszebb részében találjuk magunkat, ráadásul a legjobb fényviszonyok közepette. El tudom képzelni, hogy ősszel micsoda színorgia lehet itt (vagy lehet, hogy ez minden képzeletet felül múlik?). Ha viszont a bejárati úton megyünk végig, akkor elsőre csodálhatjuk meg a központi részt és az arborétum bejárása után leülhetünk piknikezni a tó partjára.
Nem tudom, hogy milyen a látogatottsága, mert amikor én voltam ott, akkor rajtam kívül senki nem volt az arborétumban. Talán hétvégeken többen vannak. Kellene egy kicsit nagyobb hírverés, mert megérdemli!
Megnézendő, ha valaki Tatán vagy a környéken jár (Tatától kb 8 km!)!
- Vácrátót - Arborétum
Szerencsére nem csak a neve ilyen hosszú, hanem a látnivalók listája is. A leírások alapján hazánk legnagyobb és legfajgazdagabb botanikus kertje. Az biztos, hogy nagyon látványos, változatos. Miután ez a botanikus kert nagyon közel van hozzánk, ide sűrűn el tudunk látogat, láttuk már mind a négy évszakban.
Röviden a történetéről. A vácrátóti kastély parkjából alakították ki, többszöri tulajdonos váltás után Vigyázó Sándor tulajdonába került, aki akként végrendelkezett, hogy ha fiú örökös nélkül halna meg, az a birtok átmegy az MTA birtokába. Miután fia lett, így a park nem került az MTA birtokába azonnal, de a fiú is így rendelkezett és miután neki nem volt fiú ági örököse, így az Akadémia örökölte a parkot. Folyamatos perlekedés, a birtok eladása miatt azt birtokba venni nem tudta. Végül csak 1952-ben tudta átvenni a botanikus kertet.
Tematikus része viszonylag kevés van a nagyságához képest, de méltán világhírű a Soó Rezső akadémikus által kialakított virágos növények rendszertani fejlődése rész.
Jelenleg négy tematikus bemutató terület van ebben a botanikus kertben:
- növény rendszertani gyűjtemény
- dendrológiai gyűjtemény
- évelő és sziklakerti növények
- üvegházi gyűjtemény
A park területe többféle sétára ad lehetőséget, az ezekről szóló javaslatok ITT tekinthetőek meg.
Mielőtt a sok fényképet felraknám ide, egy dolgot még megemlítenék. Nagyon tetszik az, ahogy a folyó vizeket felhasználják, tavakat alakítanak ki, ugyanis ezek rendkívül látványossá és élővé teszik a botanikus kertet. A kert egyes részei kifejezetten vadregényesek.
a botanikus kert
a botanikus kert
a botanikus kert
a botanikus kert
a botanikus kert
a botanikus kert
- Visegrád, a Bertényi Miklós füvészkert
Dömös után egészen felüdített ez a program. A jó idő hatására igen sokan jöttek ki kirándulni a zöldbe. Ilyenkor a legszebb az erdő is, harsogó zöld. Könnyű ide találni: végigmegyünk Visegrádon (merőlegesen a Dunára), majd amikor a fellegvár felé el kezd emelkedni az út és kb. 180 fokos balkanyarral elindul felfelé, mi egyenesen kövessük a patak nyomvonalát. Kb. 500 m után, egy halas tavat elhagyva, bárhol leparkolhatunk. Érdemes nem elmenni a nagy parkolóig, ott sokszor nagyon sok az autó, meg ha rögtön a tó után leparkolunk, le lehet sétálni egy kis vízesésig. Itt néhány méteren egy kis sziklában vájt mederben folyik a patak. Itt már vannak kiépített piknik helyek is. A nagy parkolóból lehet a füvészkertbe bemenni, erre egy nagy tábla hívja fel a figyelmet. A korábbi látogatásunkhoz képest épült egy környezetbe illő (fa) étterem és bemutató központ is, ennek büfé részlegében lehet a belépőt megvenni. Ez is 500 Ft, mint a dömösi lett volna, ha nyitva van. Ez viszont minden fillért megér. Az azért érdekes, hogy a sok kiránduló közül csak nagyon kevesen jöttek be a területre! A legcélszerűbb a Szurdokkal kezdeni, ez a legszebb hely itt. Most még víz is volt benne rendesen (tavasz lévén). Ha ezen az úton megyünk végig, akkor tulajdonképpen egy kört írunk le és visszatérünk a szurdok aljához, innen lehet folytatni a füvészkert felfedezését. Na de vissza a szurdokhoz. Ez a füvészkert leglátványosabb része. Az út szépen ki van benne építve, bár minimál szinten, sőt egy helyen kb 3 m-en egy kis szikla peremen kell elmenni a patak mellet, de nekünk ez nem okozott problémát, mint gyakorlott szurdokjáróknak. A szurdok viszonylag természetes állapotban van, a ledőlt fákat sem távolították el, az egésznek van egy ősi hatása. Azt azért gondolom, hogy időnként ezeket a kidőlt fákat felülvizsgálják veszélyességi szempontból. Érdemes nem loholni, mivel tényleg szép a szurdok, nézzünk körül közben. A végén egy kis lépcsősorral kihoznak bennünket a szurdokból és annak pereméhez közel visszavisznek a kiinduló ponthoz. Innen lehet folytatni a füvészkert megtekintését. A jó eligazító táblák alapján meg lehet tervezni az útvonalat. Szerintem a legcélszerűbb elmenni a másik végéig (ez közel vízszintes), majd balra visszakanyarodva felmenni a tetejéig s onnan szerpentinezve visszajutni a vendéglőhöz. Kényelmes tempóban az egész úgy másfél óra, de igen szép helyen.
Aki eljön a várat megnézni, az ugorjon be ide is!
a bejárat
a szurdok
a szurdok
a szurdok
a szurdok
a szurdok
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
az Apát kúti patak völgye
az Apát kúti patak völgye
az Apát kúti patak völgye
az Apát kúti patak völgye
- Zalaegerszeg, a Csácsbozsoki Arborétum
Erről a helyszínről tudtam, hogy most nem lehet megnézni, de a miatt azért erre kanyarodtam, mert állítólag MO egyik legszebb arborétuma, bár a környékbelieket leszámítva viszonylag kevesen tudnak róla.
Kialakulás érdekes, mert ezt a helyet eredetileg nem arborétumnak szánták. A II. VH előtt csemetekert volt itt, hatalmas lucfenyvesekkel körül véve. A II. VH-ban hadi célokra kitermelték a lucfenyőt. A terület helyreállítása céljából 30-40 féle fenyőt és lombos fát telepítettek ide. A csemetekert funkció a 60-as években szűnt meg és ekkor kerítették körbe a területet és lett arborétum, mely jelenleg 60 ha (csak összehasonlításul: a vácrátóti botanikus kert 27 ha). Az kívülről is jól látszott, hogy igen jól karbantartott területről van szó, a zalaegerszegiek egyik kedvenc kiránduló helye. A tavaszi virágözöne legendás. Aki teheti, látogassa meg április 1 és szeptember 30-a között (de csak szombat- és vasárnaponként, valamint ünnepnapokon)!
Időközben ismét erre jártam (2016. február) és az volt a szerencsém, hogy (valószínűleg) fakitermelés miatt nyitva hagyták a főbejáratot. Így egy kicsit be tudtam osonni a szebb részekre. Az arborétum alsó része egészen jól néz ki, patakos, tavas, kissé lápos rész, igen jó benyomást tesz az emberre. Beljebb van egy nagyobb rét, szép, színes tűlevelűekkel. A most készült képeket a korábbiak mögé töltöttem fel.
Kialakulás érdekes, mert ezt a helyet eredetileg nem arborétumnak szánták. A II. VH előtt csemetekert volt itt, hatalmas lucfenyvesekkel körül véve. A II. VH-ban hadi célokra kitermelték a lucfenyőt. A terület helyreállítása céljából 30-40 féle fenyőt és lombos fát telepítettek ide. A csemetekert funkció a 60-as években szűnt meg és ekkor kerítették körbe a területet és lett arborétum, mely jelenleg 60 ha (csak összehasonlításul: a vácrátóti botanikus kert 27 ha). Az kívülről is jól látszott, hogy igen jól karbantartott területről van szó, a zalaegerszegiek egyik kedvenc kiránduló helye. A tavaszi virágözöne legendás. Aki teheti, látogassa meg április 1 és szeptember 30-a között (de csak szombat- és vasárnaponként, valamint ünnepnapokon)!
Időközben ismét erre jártam (2016. február) és az volt a szerencsém, hogy (valószínűleg) fakitermelés miatt nyitva hagyták a főbejáratot. Így egy kicsit be tudtam osonni a szebb részekre. Az arborétum alsó része egészen jól néz ki, patakos, tavas, kissé lápos rész, igen jó benyomást tesz az emberre. Beljebb van egy nagyobb rét, szép, színes tűlevelűekkel. A most készült képeket a korábbiak mögé töltöttem fel.
2016:
- Zirc, az Arborétum
Zircen az Apátságon kívül van egy nagyon szép arborétum is. Amilyen a szerencsém, március 15-én nyitottak és meg 13-án voltam ott. Szerencsére az ott dolgozók egy kicsit beengedtek, így néhány képet azért tudtam készíteni. Az biztos, hogy egy szép nyári napon vissza kell ide jönni, akkor nagyon szép lehet.
Az Arborétummal kapcsolatban az az érdekes, hogy a ciszterciták kezdték el kialakítani, kezdetben egy halastavat létesítettek, majd e körül elkezdtek különféle fafajokat betelepíteni. Jelenleg ez Magyarország legmagasabban fekvő arborétuma. Közel 600 fa és cserje féle található itt. 2008 és 2012 között hatalmas rekonstrukciót hajtottak végre az Arborétumban (az egész valószínűleg csatlakozik az Apátság felújításához, így együtt egy nagyon szép együttest fognak alkotni. Az Arborétum határos az Apátsággal). A bejáratot könnyű megtalálni, az országút felől jól jelzik. A bejárat mellett kis parkoló.
Az Arborétummal kapcsolatban az az érdekes, hogy a ciszterciták kezdték el kialakítani, kezdetben egy halastavat létesítettek, majd e körül elkezdtek különféle fafajokat betelepíteni. Jelenleg ez Magyarország legmagasabban fekvő arborétuma. Közel 600 fa és cserje féle található itt. 2008 és 2012 között hatalmas rekonstrukciót hajtottak végre az Arborétumban (az egész valószínűleg csatlakozik az Apátság felújításához, így együtt egy nagyon szép együttest fognak alkotni. Az Arborétum határos az Apátsággal). A bejáratot könnyű megtalálni, az országút felől jól jelzik. A bejárat mellett kis parkoló.
a bejárat (pénztár)
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum (tőzikiék)
az Arborétum
Németország:
- Mainau (Konstanz) - a Virágsziget (Blumeninsel)
Ez tényleg egy virág-sziget. A sziget a Bodeni tó nyugati részén található, nem messze Konstanz városától. Érdekes módon magyar vonatkozása is van, 1827-ben Eszterházy Miklós vette meg a szigetet és tett sokat azért, hogy a sziget ilyen legyen, mint most. Végül is Frigyes badeni nagyhercegé lett, leszármazottai most is a sziget kastélyában élnek. A kocsit a parkolóban kell hagyni (kifelé úgy lehet innen elmenni, hogy a pénztárnál egy zsetont kell venni, ezt kell sorompó melletti automatába dobni). Egy kapun és egy rövid hídon átmenve már a szigeten is vagyunk. A tájékoztatás tökéletes, több útvonalat is ajánlanak az időnk és az érdeklődési körünknek megfelelően. A virágokról nem írok most, mert azokat egyszerűen meg kell nézni, viszont néhány észrevétel (miért működik ott minden). A parkot rendben tartják: a virágágyásokat most is számtalan ember gondozta, locsolta, trágyázta, ültette, metszette, meg ki tudja mit csináltak még. A tisztaság példás. A gyerekek szórakozását is megoldották, (felár nélküli) kis kalandparkot csináltak, ahol akár fél napig is ellehetnek, mire kipróbáltak mindent. Tehát tenni is kell azért, hogy az emberek jöjjenek és (és jó értelemben - hasznosan) költsék a pénzt. Egyébként a szigetre hajóval is lehet jönni, úgy Svájcból,mint Németországból. A sziget egy másik szenzációja a lepkeház: itt tényleg rengeteg, szebbnél szebb lepke található, nem kell hosszú percekig keresgélni, hogy hol vannak. Viszonylag jól is fényképezhetőek. Aki teheti nézze meg, maradandó élménye lesz (sajnos az ára relatíve magas: most 17 Euro/fő volt az ára (2010) + a parkolás).
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
Mainau, a virágsziget
Mainau, a virágsziget - a bejárat
Mainau, a virágsziget - az információs tábla
Mainau, a virágsziget - a kastély
Mainau, a virágsziget
Mainau, a virágsziget - a Pálmaház
Mainau, a virágsziget - a Lepkeház
Mainau, a virágsziget - a lepkeház
Mainau, a virágsziget - a Lepkeház bejárata
Mainau, a virágsziget - gyerek kalandpark
Mainau, a virágsziget
- München - Nymphenburg – Botanikuskert
Jellemző ránk, hogy mikor összesen csak egy teljes napunk van Münchenben, a napot a Botanikus kertben kezdjük, de mint eddig is láthattátok, elsősorban a természeti szépségeket keressük, még ha ez mesterséges is (de növények, tehát természet). Szerencsére könnyen megközelíthető, aki a Nymphenburg kastélyt megnézi a hozzá tartozó kastélyparkkal, akkor szó szerint csak át kell ugorni ide, mivel szomszédosak. Az egyik nagy szám itt az üvegház komplexum. Meg kell mondani, ekkora és ilyen szépen felépített (telepített), karbantartott üvegházat még nem láttam. Az is szembetűnő, hogy ezért tenni is kell, legalább 20-an dolgoztak (elsősorban locsoltak, karbantartottak, takarítottak, tehát tették a dolgukat - persze ugyanezt láttuk kint a parkban is). Sajnos a világhírű orchideagyűjteményt nem láttuk, mivel éppen felújították, de a többi is igen szép volt. A szabadtéri részleggel is meg voltunk elégedve, ami érdekes volt, hogy a virágokat nem fajtánként ültették, hanem mintegy színkavalkádot keltve, vegyesen. Az egész délelőttöt itt töltöttük, annyira szép és nyugtató volt (szerencsére a belépőjegy ára sem volt mainau-i mértékű (6,50 Euro/2010)).
München - Nymphenburg - Botanikuskert, a főépület
München - Nymphenburg - Botanikuskert
München - Nymphenburg - Botanikuskert
München - Nymphenburg - Botanikuskert
München - Nymphenburg - Botanikuskert
München - Nymphenburg - Botanikuskert
München - Nymphenburg - Botanikuskert - az üvegházak
München - Nymphenburg - Botanikuskert
Svájc
- Rifferswil, Park Seleger Moor
Ahogy azt Zürich-nél megemlítettem, Svájcban (szerintem) elsősorban a természeti szépségeket kell megnézni. Fél nap Zürich után (miután otthon alaposan feltérképeztem a környéket) e mellett a park mellett döntöttem és úgy néz ki, jól. Nincs nagyon messze Zürich-től, pillanatok alatt ott lehet lenni. A választás már csak a miatt is rá esett, mert ha van a közelemben egy arborétum, botanikus kert, akkor azt igyekszem megnézni (v.ö. első diplomám: erdőmérnök). Amúgy nem tudom, hogy mennyire felkapott, mivel parkoló elég kevés van, másképp igencsak nehézkes megközelíteni, mint autóval. Ez most így előszezonban nem igazán számított. "Természetesen" mikor essen az eső, ha nem most, egész út alatt szép idő volt, de erre most esni kezdett. Németországban, Svájcban igen gyakran előfordul, hogy naponta akár 4-5-ször is változik az időjárás - esik - süt a nap - esik - süt a nap, stb - így gondosan én sem törődtem vele. Meg nem is szakadt az eső, csak sűrűn csepergett. Viszont nagyon megérte megnézni, mivel ez az időjárás pompás állapotban tartja a parkot. Igaz, a rododendron virágzás zöméről lekéstem kb. egy héttel, de azért maradt még virág bőven. Az egyetlen büfében a parkban kiderült, hogy magyar a személyzet, ők mondták, hogy a meleg és a sok csapadék miatt korábban zajlott le a virágzás a szokásosnál (a büfé neve: Beizli). Ez van. A park nagyon ráment a vizes élőhelyek bemutatásár, kiterjedt tórendszer van benn, a végén pedig egy egész sorozat kis tó is található, egy pallórendszeren keresztül megtekintve, elsősorban vízi liliom-féléket bemutatva. Itt találkoztam még magyarokkal, két nővel, de én inkább arra gyanakodnék, hogy itt élnek Svájcban, ahogy a beszélgetésünkből leszűrtem.
Igencsak alaposan bejártam a parkot, ilyen harsogó zöldet ritkán lehet látni, ha valaki megteheti, jöjjön el megnézni, biztos minden évszakban nagyon szép. Arra is fel kell készülni, hogy ez Svájc, a belépő 2022-ben 20 CHF/fő volt
Vissza a főoldalra (katalógus)
Szlovákia
- Barskisfalud (Vieska nad Žitavou), Arborétum Mlyňany
A beszámoló fotóalbuma ITT tekinthető meg!
Nemrég átugrottunk (kb 150 km-es táv Budapesttől) Szlovákiába, hogy megnézzük a Malonyai arborétumot. Ez volt az őse a Jeli arborétumnak. Ambrózy-Migazzi István birtokán alakították ki ezt az arborétumot, majd a Nagy háború után sajnálatos módon kikerült a kezeléséből ez a hely (soha többé nem jött el ide) és Kámban telepedett le és ott fejlesztette ki a jelenlegi Jeli arborétumot (ott is temették el). Itt viszonylag kevés rododendron van, de azok éppen a legfrissebb állapotukban voltak. A terület jelenleg a Szlovák Akadémia kezelésében van, kutatóbázis is egyben. A terület hatalmas, az egyes helyek kontinensenként vannak fafajtákkal telepítve. A leglátványosabb a kastély körüli terület, de érdemesebb messzebb is elkalandozni (tavak, nárcisz mező, stb). Arra figyelni kell (ha valakinek ez számít), hogy nem síkvidéki arborétum, hanem egy dombra települt (a legmagasabb pontján van a kastély). A bejáratnál van egy kis büfé és parkoló hely is van elég. Nagyon látogatottnak tűnt. Jól karban van tartva, sehol egy szemét, senki nem hangoskodott. Sok iskolai csoportot is láttunk. Legalább fél nap kell, hogy nagyjából megnézze az ember ezt a helyet.
- Pozsony (Bratislava), Botanická záhrada UK (Botanikus kert)
A beszámoló fotóalbuma ITT tekinthető meg!
Mint ahogy azt már korábban írtam, ha van a közelemben egy arborétum - botanikus kert, akkor azt igyekszem megnézni. A pozsonyi valahogy eddig kimaradt, de most bepótoltam.
Először is tisztázzuk, hogy mit keres a bejárati tábla feletti feliraton az UK (Egyesült Királyság)? Ez egy egyetemi botanikus kert, mégpedig a Comenius egyetemé (Károly egyetem), amely angol (brit) fennhatóság alatt áll. Ilyen egyszerű.
Formailag kissé hasonlít a budapesti Füvészkerthez, ez is gyakorlatilag be van préselve egy autópálya, a Duna melletti autóút és a Duna közé (valamint itt ér le a Kis-Kárpátok a Dunához és itt van a Dévényi kapu is - ettől jó szeles mindig a hely). Ezen okok miatt van az egyetlen hátránya, alig van parkoló, máshová pedig nemigen lehet parkolni. Nekem szerencsém volt, elcsíptem az akkor éppen meglévő egyetlen szabad helyet.
A belépő díj bagatell, senki ne sajnálja rá azt a pár eurót, mert nagyon szép a botanikus kert. Ahogy felemlítettem a Füvészkertet, sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez jobban karbantartott, tisztább, rendezettebb, mint az.
Ahogy beléptünk a parkba, kb 100 m után jobbra vannak az üvegházak. Nagyon kellemes látványt nyújtanak benne a növények, van kis tó is.
Ez után nekiláthatunk egy jót kóborolni a parkban. Van rózsakert, sziklakert, japán kert, tó, szóval minden, ami kell egy botanikus kerthez.
A véleményem szerint annak nagyon ajánlott akinek van affinitása az ilyen helyekhez, nem fog csalódni. Érdemes a Fotóalbumot is megnézni, ott jóval több kép van a Botanikus kertről.
- Zólyom, Borová Hora, arborétum
Találtam Zólyomban egy nagyon szép arborétumot.
Viszonylag eléggé kacifántos úton lehet eljutni ide, most igazán jól jött a GPS. Ez a címe, ha valaki be akarja táplálni: Borovianska cesta 2171/66 , 960 53 Zvolen. A kapun be kell hajtani, mivel van egy kis parkoló a területen belül. Zólyom központjától 3km távolságra terül el a Borová hora Arborétum. 1965-ben létesült, ekkor az első elkerített terület 28,38 hektárral rendelkezett. Fokozatosan bővült, míg elérte mai területét (47,84 Ha). Az arborétum részét képezik kísérleti területek is, 8,97 hektáron, melyek elsősorban kutatási célból létesültek, a zólyomi Műszaki Egyetemnek köszönhetően. Több mint 1000 különböző formájú és fajtájú fa és több mint 600 rózsa várja a vendégeket, a további csodálatos növény fajokon kívül. Főként a hazai fajok találhatóak meg, melyek Szlovákia területén élnek. Az egzotikus fajok kisebb számban fordulnak elő, de szintén helyet kaptak. Az arborétum egyik legfontosabb céljául a szlovákiai növényfajok kutatását tűzte ki.
A Borová hora Arborétum április 1-től október 31-ig tart nyitva, 7:00 - 15:00-ig. (forrás: Turisztikai érdekességek Szlovákiában).
Néhány nap még nyitva tart vasárnap is, májusban a rhododenndron virágzásakor, júniusban pedig a rózsa virágzáskor. Nagyon nagyon sokféle rózsájuk van. A tájékoztatás igen jó, jól kijelölt utak vannak, amelyek végig vezetnek az arborétumon.
Szerintem legalább egy félnapos program az arborétum nagy részét bejárni.
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!
1. kiegészítés:
2017. június elején ismét itt jártam, ezúttal a feleségemmel és a lányommal. Most volt ugyanis a rózsavirágzás, ami miatt az arborétum június két hétvégéjén nyitva volt (egyébként csak hétköznap van nyitva). Az arborétum a teljes pompájában volt (kora nyár), a korábban kopár rózsakert tele volt virággal (az összes fotó a Fotóalbumban megtekinthető). A személyzet (ami 1 fő hölgyből állt) nagyon kedves volt, szinte családias volt a fogadtatás, amikor bementünk a parkolóhoz, mosolyogva mondta, hogy menjünk hátra az ottani parkolóba, de azért jöjjek vissza a belépőt befizetni (egyébként összesen 4 Euro-t fizettünk hárman), majd amikor a végén elmentünk, mosolyogva integetett nekünk. Ismét egy érv, hogy ne Mo-n kiránduljak (tisztelet a kivételeknek, mert azért olyan is akad, de itt egészen más a légkör, mint otthon - SAJNOS).
Vissza a főoldalra (katalógus)
